A hétarcú vend istenség megdöntése

Így képzelte el Laurits Tuxen dán festőművész Arkona 1169-es elfoglalását

Történetünket Saxo Grammaticus dán pap és történetíró meséli el, aki 1188 körül kezdte el írni Dánia első teljes történetét. A 16 kötetből álló Gesta Danorum (A dánok cselekedetei) az ókorig nyúlik vissza, hogy elmondja a dánok történetének mitikus kezdeteit. A krónika régóta népszerű olvasmány a régió pogány múltjával kapcsolatos történetei és legendái miatt, ráadásul olyan fontos vezetők felemelkedéséről is tudósít, mint II. (Nagy) Knut dán király.

A 12. századba lépve a mű középpontjába különböző dán uralkodók, mindenekelőtt I. Valdemár kerül. Míg Dánia már régóta keresztény ország volt, néhány szomszédja a Balti-tenger térségében megőrizte pogány hitét, köztük vendek is, akik a ma Németországhoz tartozó Rügen szigetén éltek. (Bár a vend szót ma a magyarországi szlovén kisebbségre használjuk, a két népcsoport között nincs kapcsolat.)

I. Valdemár király szobra a dániai Ringstedben

A vendek évekig tartó kalóztámadásai után Absalon, Roskilde püspöke és a király főtanácsadója meggyőzte Valdemárt, hogy indítson keresztes hadjáratot ellenük. A dánok 1168-ban szálltak partra Rügen szigetén, és megostromolták a fővárost, Arkonát. Miután Valdemár csapatai felgyújtották a város falait és épületeit, Arkona lakói alkut kötöttek a támadókkal a megadásról.

Miután Valdemár király átvette az uralmat Arkona felett, elrendelte a helyi istenség –Svantevit – szobrának lerombolását. Saxo így ír az esetről: „a férfiak képtelenek voltak fejsze használata nélkül kifordítani a szobrot a helyéről; ezért először letépték a szentélyt elfedő függönyt, majd megparancsolták szolgáiknak, hogy gyorsan kezdjék meg a szobor ledöntését, azonban óva intették őket, hogy körültekintően járjanak el egy ilyen hatalmas tömeg lebontása közben, nehogy az összezúzza őket, és azt higgyék, hogy a rosszindulatú istenség büntetését szenvedték el.”.

Kemény munkával a támadók ledöntötték a szobrot, így láthatóvá vált számukra a szentély belső tere. „Az épület vadállatok csodálatos szarvait is tartalmazta, melyek elsősorban díszítésükben voltak lenyűgözőek. Továbbá, a támadók egy ördögöt is láttak, amint egy fekete állat alakjában távozott a legbelső szentélyből, majd hirtelen eltűnt a bámészkodók szeme elől.”

Miközben Arkona istene elpusztult, a dánok újabb megadásról szóló üzenetet kaptak a sziget egy másik fontos településének lakóitól. Karenz városában 6000 harcos fogadta a mindössze harminc katonával utazó Absalont. A vendek leborultak a keresztények előtt, és üdvözölték a püspököt.

Karenz három pogány istenség – Rugevit, Porevit és Porenut – szentélyének adott otthont, akiket a háború, a villámlás és a mennydörgés isteneinek tartottak. Absalon püspök azért érkezett, hogy elpusztítsa ezeket az isteneket, Saxo pedig – talán szemtanúként – leírja a jelenetet, amint a három pogány templom közül az elsőre rábukkantak:

„A legnagyobb szentélyt saját előudvar vette körül, mindkét teret falak helyett bíborszínű függönyökkel zárták, a tetőgerendázat pedig csak oszlopokon nyugodott. A kíséret tagjai letépték a bejárati teret díszítő függönyöket, így végül megkaparinthatták a szentély belső fátylait. Miután ezeket is eltávolították, egy tölgyfából készült, groteszk és rút bálvány tűnt fel, melyet a vendek Rugevitnek neveztek. A fecskék, miután fészket építettek az arcvonásai alatt, az ürülékükből származó piszokkal halmozták el a mellkasát. Valóban szép istenség, ha a képmását ilyen undorítóan bemocskolták a madarak! Ráadásul a fején hét emberi arc volt, amelyek mind egyetlen fejbőr felszíne alatt helyezkedtek el.”

Ezek után Absalon püspök utasította embereit, hogy pusztítsák el az istenséget a többi szentéllyel együtt. A térítők vezetője hosszú távú megoldást akart, így a város lakóinak megparancsolta az összes további bálványt megsemmisítését. A vendek eleinte tartózkodtak a püspök felhívásától, de látva istenségük elhullását végül elfogadták a parancsot.

Ezekkel az intézkedésekkel Absalon püspök nekilátott, hogy előkészítse a területen a térítést. Először három temetkezési helyet szentelt fel a Karenz melletti vidéken, majd miután misét celebrált, megkeresztelte a helyieket. Saxo ezután hozzáteszi: „hasonlóképpen templomok építésével számos településen felcserélte a babona barlangjait a nyilvános vallás épületeivel.”

A Gesta Danorum Párizsban megjelent újkori kiadása

Rügen szigete felvette a kereszténységet és elfogadta a dán uralmat. Absalon püspök Lund érseke lett, ahol 1201-ben bekövetkezett haláláig szolgált. Saxo Grammaticus a 13. század elején fejezte be a Gesta Danorumot, amely végül Dánia történetét egészen 1185-ig összegezte.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

10. Államalapítás és az új rend megszilárdulása Magyarországon a 10–13. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
• A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
• Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
• 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
• Egyensúlyteremtő képességében rejlett Szent István sikereinek titka
• A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
• Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
• Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
• Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére