A háborúk gyilkos kútjai az ókortól napjainkig
2019. április 27. 11:47 Múlt-kor
Korábban
A jelenkor biológiai hadviselése és az emberkísérletek
A modern fegyverek és haditechnikák fejlődésének következtében csökkent a vízszennyezés jelentősége, egyre kevesebb esetről számoltak be különböző források, viszont a jelenség maga közel sem szűnt meg. Az első világháború végéhez közeledve 1917-ben az Alberich-hadművelet folytán a német császári csapatok ehhez az ősi módszerhez folyamodva Franciaország északi részén emberi fogyasztásra alkalmatlanná tették a kutak ivóvíz-készleteit. A következő világégés alatt, 1942-ben a görög hadszíntéren sem cselekedtek másként a németek, amikor a falvak szétdúlása mellett, a kutakba elhullott öszvérek tetemeit dobálták fertőzésveszélynek kitéve a helyi lakosságot.
Az 1930-as évektől kezdve, távol Európától és az iszlám területektől Japánban folytatódott a biológiai hadviselés, ám ezúttal a vízkészlettől függetlenül. Az 1930-as években Japán és Kína között folyt fegyveres konfliktus, melynek eredményeképp 1932-ben a kínai Mandzsúria tartományt a japán fél bekebelezte és Mandzsukuo néven újjászervezte. A területszerzéssel párhuzamosan japán tudósok több ezer kínai lakost fertőztek meg és vetettek kísérlet alá a hozzájárulásuk nélkül. A kísérletet vezető orvosok az embertelenség terén állítólag felülmúlták a náci tudósokat is, ennek ellenére mentesültek a háború utáni felelősségre vonás alól, amikor az Egyesült Államok hadereje a kutatási eredményekért cserébe megegyezett velük.
A XX. század második felében ismét a Közel-Kelet térségére korlátozódtak a vízszennyező akciók. 1988-ban Szaddam Husszein Kurdisztánban és Halabdzsa északi részén a kutakat célba véve biológiai légicsapást mért a térségre, ahol a szakértők a mai napig küzdenek a vízkészletben okozott károk helyreállításáért. Az iszlám világ konfliktusa napjainkban is zajlik, a Szaddam Husszein halálát követő hatalmi űrt az ISIS tölti be. 2014-ben az iraki Snune városában az Iszlám Állam hatalmas pusztítást okozott a lakosság körében, majd az értékeket elszállították a térségből, kútjaik működését pedig ellehetetlenítették azáltal, hogy olajat öntöttek a vízbe, vagy épp törmeléket szórtak bele, céljukat egy üzenetben is megfogalmazták: „még ha túl is éltek minket, az élhetetlen környezeti viszonyokat már nem fogjátok.”
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
tavasz
Múlt-kor magazin 2014
- Így látta a sajtó Kárpátalja visszafoglalását
- Az embermentő Jane Haining
- Mi történt Kamenyec-Podolszkijban?
- A bundázás egyidős a futballal
- A hét törpe kalandjai Auschwitzban
- A kóser konyha különlegességei
- Hogyan kampányoltak a római politikusok?
- A numerus clausustól a numerus nullusig
- Így temettük el "Kossuth apánkat"
- Egy valódi hajótörött ihlette a börtönt is megjárt Defoe Robinsonját 11:20
- A nemesek pártfogása járult hozzá a szabadkőművesség elterjedéséhez 09:05
- Kizárták a pártból az amerikaiakkal barátkozó szovjet katonákat tegnap
- A törökök mellett a szomszédos hatalmakkal is szembe kellett szállnia Hunyadi Mátyásnak tegnap
- A vasbeton alkalmazásának első meghonosítójára emlékeztek tegnap
- Ősszel nyílik meg a Néprajzi Múzeum új állandó kiállítása tegnap
- Súlyos taktikai vereségnek bizonyult az antant számára a gallipoli csata tegnap
- Megérzései segítették a modern régészet alapjait megteremtő Dörpfeldet tegnap