A háborúk gyilkos kútjai az ókortól napjainkig

A jelenkor biológiai hadviselése és az emberkísérletek

A modern fegyverek és haditechnikák fejlődésének következtében csökkent a vízszennyezés jelentősége, egyre kevesebb esetről számoltak be különböző források, viszont a jelenség maga közel sem szűnt meg. Az első világháború végéhez közeledve 1917-ben az Alberich-hadművelet folytán a német császári csapatok ehhez az ősi módszerhez folyamodva Franciaország északi részén emberi fogyasztásra alkalmatlanná tették a kutak ivóvíz-készleteit. A következő világégés alatt, 1942-ben a görög hadszíntéren sem cselekedtek másként a németek, amikor a falvak szétdúlása mellett, a kutakba elhullott öszvérek tetemeit dobálták fertőzésveszélynek kitéve a helyi lakosságot.

Az 1930-as évektől kezdve, távol Európától és az iszlám területektől Japánban folytatódott a biológiai hadviselés, ám ezúttal a vízkészlettől függetlenül. Az 1930-as években Japán és Kína között folyt fegyveres konfliktus, melynek eredményeképp 1932-ben a kínai Mandzsúria tartományt a japán fél bekebelezte és Mandzsukuo néven újjászervezte. A területszerzéssel párhuzamosan japán tudósok több ezer kínai lakost fertőztek meg és vetettek kísérlet alá a hozzájárulásuk nélkül. A kísérletet vezető orvosok az embertelenség terén állítólag felülmúlták a náci tudósokat is, ennek ellenére mentesültek a háború utáni felelősségre vonás alól, amikor az Egyesült Államok hadereje a kutatási eredményekért cserébe megegyezett velük.

A XX. század második felében ismét a Közel-Kelet térségére korlátozódtak a vízszennyező akciók. 1988-ban Szaddam Husszein Kurdisztánban és Halabdzsa északi részén a kutakat célba véve biológiai légicsapást mért a térségre, ahol a szakértők a mai napig küzdenek a vízkészletben okozott károk helyreállításáért. Az iszlám világ konfliktusa napjainkban is zajlik, a Szaddam Husszein halálát követő hatalmi űrt az ISIS tölti be. 2014-ben az iraki Snune városában az Iszlám Állam hatalmas pusztítást okozott a lakosság körében, majd az értékeket elszállították a térségből, kútjaik működését pedig ellehetetlenítették azáltal, hogy olajat öntöttek a vízbe, vagy épp törmeléket szórtak bele, céljukat egy üzenetben is megfogalmazták: „még ha túl is éltek minket, az élhetetlen környezeti viszonyokat már nem fogjátok.”

1. Az ókori kelet íratlan szabálya: akié a víz, azé a hatalom
2. A jelenkor biológiai hadviselése és az emberkísérletek

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód

• Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
• A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
• „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
• Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
• Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
• Így került Erdély 100 éve a románokhoz
• Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
• Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
• Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai