A fekete folyók legendája - a kultúra szisztematikus pusztítása

2024. november 28. 16:04 Múlt-kor

A 13. század világtörténelmének egyik legfélelmetesebb eseményei a mongol hódítások voltak. Dzsingisz kán és utódai vasököllel alakították át Ázsia és Kelet-Európa térképét. A mongol seregek katonai ereje nemcsak hatalmas birodalmakat döntött meg, hanem mérhetetlen pusztítást hagyott maga után a kultúra szövetén is. Az egyik legismertebb, ám a valóság és a legenda határán mozgó történet szerint a mongolok az egyik kínai nagyváros elfoglalásakor annyi írnokot és tudóst mészároltak le, hogy a kifolyt tinta három napra feketére festette a környék folyóit.

Mongol hódítok

Korábban

De mi igaz ebből a történetből? Tényleg megtörtént, vagy csak szimbolikus legenda? A válasz keresése során el kell merülnünk a mongol hódítások történetébe, abba a világba, ahol a tudás és a kultúra megőrzése sokszor az életnél is nagyobb áldozatokat követelt a meghódított népektől.

A mongol vihar, ami elsöpri a kultúrát is

Dzsingisz kán, eredeti nevén Temüdzsin, 1206-ban egyesítette a mongol törzseket, és célja a minden addiginál nagyobb birodalom létrehozása lett. A mongol seregek nemcsak Kína, hanem Közép-Ázsia, Perzsia és Kelet-Európa népeit is leküzdhetetlen katonai kihívások elé állította. Kína a 13. század elején három részre szakadt, az Északon uralkodó Jin-dinasztia, a Déli Song-dinasztia és a nyugati Xia-dinasztia tartományai alkották az egykor egységes országot.

Dzsingisz kán

Dzsingisz kán 1211-ben indított hadjáratot a Jin-dinasztia ellen. A mongol seregek gyorsasága, könyörtelensége és haditechnikai fölénye szinte megállíthatatlan volt. 1215-ben a Jin-dinasztia fővárosát, Zhongdut (a mai Pekinget) elfoglalták, és a város lakói brutális megtorlás áldozatai lettek. Ez a hadjárat nemcsak a politikai struktúrákat rombolta le, hanem a kínai kultúra megőrzésének egyik legfontosabb bástyáját is.

A tintával festett folyók legendája

A történet egyik változata szerint a mongolok az egyik nagyobb kínai város – talán Kaifeng vagy másik kulturális központ – elfoglalásakor különös brutalitással jártak el. Amikor a város elesett, a mongolok nemcsak a katonákat és a lakosokat mészárolták le, hanem a város közigazgatásáért felelős írnokokat és tudósokat is. Ezek az emberek voltak a kínai adminisztráció működtetői, akik nélkül a birodalom irányítása elképzelhetetlen volt.

Az írnokok és tudósok lemészárlásával párhuzamosan a mongolok megsemmisítették a város irat-, és könyvtárait. A legenda szerint a tintával teli edények összetörése után annyi íráshoz használt festék folyt ki, hogy a talaj nem tudta beinni, ezért az beleömlött a közeli folyókba, és három napon át feketévé változtatta azok vizét.

Bár a történet pontos helyszíne és részletei homályosak, a tintás folyók képe mély szimbolikus jelentéssel bír. A fekete víz a kultúra, a tudomány és a tudás pusztulását jelképezi, amit a mongol seregek könyörtelen brutalitása idézett elő.

A történet valósága és szimbolikája

A mongolok hódítása során számtalan alkalommal fordult elő, hogy könyvtárakat és irattárakat gyújtottak fel. A hadjáratok során a kulturális értékek megsemmisítése nemcsak véletlenszerű vandalizmus volt, hanem stratégiai eszköz is. A tudás birtoklása ugyanis hatalmat jelentett, és annak elpusztítása az ellenség gyengítését szolgálta.

Mongol ijjászok

A tintával festett folyók története azonban valószínűleg nem szószerinti leírás. Bár a mongolok által lerombolt városokban sok tintát használtak, a fekete folyók történetét valószínűleg a túlzó vagy allegorikus ábrázolás szülte. Ez a történet egyfajta irodalmi eszközként szolgált a hódítások pusztításának érzékeltetésére.

A mongolok és a kultúra kettőssége

Ironikus módon a mongolok, akik hódításaik során számtalan kulturális értéket pusztítottak el, később a Jüan-dinasztia alatt (1271–1368) a kínai kultúra és adminisztráció nagymértékű támogatói lettek. Kublaj kán, Dzsingisz kán unokája, nemcsak a kínai adminisztrációt építette újjá, hanem kulturális integrációra is törekedett. Azonban az első mongol hódítások véres és pusztító emlékei mély nyomot hagytak a kínai történelemben.

A tintás folyók legendája egyértelműen több, mint a történelmi esemény leírása. Ez a történet a hódítások árát, a tudomány és kultúra elvesztésének fájdalmát és a pusztítás mértékét hivatott érzékeltetni. A mongolok hódításainak története nemcsak a birodalomépítésről, hanem arról is szól, hogy az emberi civilizáció törékeny, ami évszázadok alatt felépül, egy pillanat alatt eltörölhető.

Talán sosem tudjuk meg, hogy valóban feketék voltak-e a folyók három napon át. De abban biztosak lehetünk, hogy a legenda maga valós történelmi traumák lenyomata, amelyek máig hatással vannak a kínai kultúra történetére.