A csonka ujjú magyar apáca titka – ki és miért amputálta a kezét?

Talán a halála után

Maga a tetem korhadt, rossz megtartású. A bal kézfejről hiányzik a gyűrűs- és a kisujj, valamint a mutató- és középső ujj körömpercei. A csomagocskában talált végtagrészt összeillesztve a csonka kézzel, egy normális, teljes bal végtagot kaptunk. A tetem bal keze maradt meg a legjobb állapotban, a többi testrésze alig különbözik a csontvázmaradványoktól. A kérdéses kéz szétválasztott részei megegyező állagúak és színezetűek, ami azt jelenti, hogy ugyanolyan körülmények között konzerválódtak.

E lelet kapcsán egykoron több hipotézist is felállítottunk. Az egyik, hogy trauma érte: valamilyen éles eszközzel, például baltával vagy késsel, véletlenül vágta le a saját ujjait (amitől aztán vérmérgezést kapott, és/vagy elvérzett). A másik lehetőség, hogy valamilyen fertőzésben szenvedett, ami odáig burjánzott, hogy nem volt más választás, mint amputálni a beteg részt. Az egyik opció balesetet, a másik szándékosságot feltételez. A noninvazív vizsgálatoknak kulcsszerepük volt abban, hogy kiderüljön, valójában mi is történhetett.

A bal kézről és külön a két ujjmaradványról hagyományos röntgenfelvételek készültek. Ezek eredménye, továbbá a direkt morfológiai vizsgálatok kizárták a baleset lehetőségét. A képeken jól látszik, hogy a kéztől való elválás a IV. kézközépcsont fejtől távolabbi végénél és az V. kézközépcsont fejhez közelebbi végénél történt. Ezeken az ízfelszín tökéletesen ép.

Kizárt dolog, hogy egy szerencsétlen ütés, vágás után úgy váljon el a két rész, hogy az a csontokon vagy az ízfelszíneken ne okozna traumás sérülést, például törést vagy éles, mély metszést. Baleset esetén a csontoknak valamilyen formában sérülniük kellett volna. Itt ez egyáltalán nem volt észlelhető, bár az egyik röntgenfelvételen, az V. ujj kézközépcsontján egy apró, éles, haránt irányú bevágás látható. Ez a sérülés azonban a feltárás során is keletkezhetett.

A trauma következtében történő amputáció elmélete nem igazolható a fenti okok miatt. Azonban a sebészi beavatkozás sem lehetséges, mivel az ujjakon és kézmaradványokon semmiféle betegségre utaló kórkép vagy csontszerkezeti elváltozás nem látható; a kéz egyértelműen egészséges, normális volt. Emellett az a tény, hogy az ujjak mintegy lépcsőzetesen hiányoznak a kézről, kizárni látszik az amputációt.

Ha ilyen beavatkozás történt volna, akkor a két ujj azonos vonalban lenne eltávolítva, nem pedig különböző magasságban. Felmerült, hogy az ujjak leválása a kézről jóval a halál után következhetett be, természetes körülményeknek köszönhetően. A pozíciófotókról kiderül, hogy a múmia bal keze éllel a hasán nyugodott, és ez a rész nyomásnak lehetett kitéve a bomlás során. A ráható erők miatt elképzelhető a két ujj ilyen típusú elválása a kézfejtől.

1. Szüzek példaképe
2. Talán a halála után
3. Műtét vagy rablás?
4. Rejtélyes írás

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

27. Az első világháború és következményei
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Utazás a frontra, spanyolnátha, leleplezett viszony: mozgalmas év volt Franklin Roosevelt számára 1918
• A gránát még célt tévesztett, a lövések halálosan megsebesítették a főhercegi párt Szarajevóban
• Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
• Az első világháború harcainak valóságos időkapszulája került elő az olasz Alpokban
• Románia hadba lépését késleltette, Olaszországét azonban már nem tudta megakadályozni a gorlicei áttörés
• Háború, spanyolnátha, leleplezett viszony – sok fordulatot hozott Franklin Roosevelt életébe az 1918-as év
• Bár ebben reménykedett, Fritz Haber vegyi fegyverei nem tudták eldönteni az I. világháborút
• Az I. világháborús francia sisakok nagyobb védelmet nyújtottak, mint a mai amerikaiak
• Sártenger, életveszély és felelősség – az első világháború futárai