A csodával határos módon ezer év után is mesél nekünk Hódító Vilmos hímzett propagandaműve
2023. október 25. 14:25 Múlt-kor
Korábban
A király, aki kétszer halt meg
A kárpiton Vilmos története mellett a Westminster-apátság építésének befejezése és Eduárd halála is megelevenedik, és azt is ábrázolták, hogy Harold elfoglalja Anglia trónját.
A koronázást Stigand, Canterbury érseke végezte el, legalábbis a kárpit szerint, de ez valójában nem felel meg a valóságnak, az angolszász forrásokból ugyanis jól tudjuk, hogy Ealdred, York érseke koronázta meg Haroldot.
Stigand ebben az időben éppen pápai átok alatt állt, mivel a kinevezését az egyházfő törvénytelennek tekintette. Azzal, hogy a kárpit készítői mégis neki tulajdonították a koronázást, Harold királyságának legitimitását akarták utólag megkérdőjelezni.
Harold király halálának egyik ábrázolása a kárpiton, nyílvesszővel a szemében
A hastingsi csata ábrázolásai elég részletesek, így a pajzsfal mögül nyilazó angolszászokat és a lándzsával rohamozó normannokat is a korabeli fegyverzettel és öltözékkel jeleníti meg. Jól látható rajta az a pillanat, amikor Vilmos leveszi a sisakját, hogy bizonyítsa a saját katonáinak, hogy még életben van.
Harold halála viszont két, egymás melletti jelenetben is szerepel, az egyikben nyíllal lövik át a szemét, míg egy másikban egy normann katona a lábán vágja el az inakat.
Az első alak esetében azonban a nyíl a kárpit utólagos javítása során került oda, és a földön fekvő Harold szemében eredetileg szintén volt egy nyílvessző, de ez eltűnt a kárpit évszázadokon át húzódó történetének valamelyik javításakor.
A szemet átütő nyíl egy hagyományos toposz volt a középkorban, de utalhatott arra is, hogy Harold apja, Godwin bűnös módon vakíttatta meg az elhunyt angol királynak, Hitvalló Eduárdnak a bátyját, Alfrédot.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
10. A reformkor fő kérdései
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Miért volt vértelen 1848. március 15-e?
- A nyelv átalakításáról szóló vitát is beindította a magyar államnyelvvé tétele
- Az irodalomban és a politikában is maradandót alkotott Kemény Zsigmond
- Az 1848-49-es szabadságharcban is tevékeny szerepet vállalt Irinyi János
- Alacsonyabb származása miatt sosem teljesülhetett be Vörösmarty első szerelme
- A cenzúra kicselezése érdekében adott alcímet a Himnusznak Kölcsey Ferenc
- Alig épült meg, máris történelmi esemény színhelye lett a Nemzeti Múzeum
- Nem láthatta színpadon a Bánk bánt Katona József
- Csatatértől az elmegyógyintézetig: ki volt Széchenyi István gróf?
- Minden igyekezete ellenére soha nem nyerte el az áhított Oscar-díjat Tony Curtis 14:20
- Megjelent a Sorstalanság című Nobel-díjas regény keletkezéstörténete 12:20
- Különleges falusi olimpiát szervez a Szentendrei Skanzen 11:20
- Halála előtt műveinek elégetésére kérte barátját Franz Kafka 08:20
- Felesége volt állandó alkotótársa a groteszk humorú filmjeiről ismert Böszörményi Gézának tegnap
- A színházon kívül a pletykalapok sztárja is volt a botrányos életű Rex Harrison tegnap
- Az ókori Trója mellett Mükéné romjait is feltárta Heinrich Schliemann tegnap
- Őrizetbe vétele előtt még ünnepelt a jakobinus diktatúra vezéralakja, Robespierre tegnap