A CIA előzetes figyelmeztetése dacára nyerte meg a Szovjetunió az űrverseny első futamát
2022. október 4. 13:20 MTI, Múlt-kor
65 évvel ezelőtt, 1957. október 4-én lőtték fel az első műholdat az egykori Szovjetunióban. A mindössze 83,6 kilogrammos, 58 centiméter átmérőjű műszer fellövése jelentette a szovjet űrkorszak kezdetét. Ezt annak idején a nyugati szakemberek is elismerték.
A Szputnyik–1 replikája a National Air and Space Museumban
Korábban
Világtörténelmi jelentőségű esemény
Az American Aviaton repülési magazin 1957-ben így lelkesedett: „A szovjet műhold fellövése nemcsak hatalmas tudományos eredmény volt, hanem az egész világtörténelem egyik legnagyobb eseménye”.
1957. október 4-én a kazahsztáni Bajkonur űrközpontból, moszkvai idő szerint 22 óra 28 perckor indították útjára az oroszul szputnyiknak nevezett eszközt, amely 1440 fordulatot tett meg a Föld körül és 1958 január 4-én, 92 napi működés után elégett az atmoszférában.
Az amerikaiak is figyelték
Mint az a CIA 2017-ben megnyitott aktáiból kiderült, az amerikai titkosszolgálat is jó előre tudott a szovjet Szputnyik műhold ezelőtti fellövéséről. Ugyan az amerikai közvéleményt meglepte, ám Dwight D. Eisenhower amerikai elnök sokat tudott a világ első műholdja, a Szputnyik terveiről.
A dokumentumokból kiderült, hogy az amerikai titkosszolgálat, a katonai vezetés és a kormány nemcsak az űreszköz terveiről tudott, de arról is, hogy 1957 végén akarják pályára állítani. A Szputnyik fellövése volt az űrkorszak nyitánya, egyben a Kreml nagy hidegháborús fegyverténye, az amerikai vezetést azonban nem lepte meg.
A rakétaindítás előtt a CIA két értékelést is kiadott, a korábbi 1958-ra tette az első műholdat, a második, 1957 márciusában kibocsátott becslés már lehetségesnek tartotta, hogy még abban az évben fellövik a rakétát. Allen Dulles, a CIA korabeli igazgatója már a két jelentés előtt írt egy levelet a védelmi minisztériumnak, melyben az amerikai műholdfejlesztést sürgette. „Tudományos közösségünk és az egész nemzet mérhetetlen tiszteletét vívnánk ki, ha a mi országunk küldhetné az űrbe az első műholdat” – írta levelében.
Az első élőlény az űrben
Az október 4-i fellövés után egy hónappal már Lajka kutyával a fedélzetén indult az űrbe a szovjet Szputnyik–2 műhold.
[galeria_kep_35313]
A híres eb azonban – mint azt a kísérletben közreműködő tudós 2002-ben elárulta – néhány órával a fellövés után a túlmelegedett kabinban elpusztult.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
sport
- Nagyon hamar a biciklisek népszerű célpontjává vált a Városliget
- Többször kerültek életveszélybe a Földet vitorlással megkerülő Fa Nándorék
- Milliók voltak kíváncsiak a „Nemek csatájának” keresztelt teniszmérkőzésre
- Rengeteget jelentett a Fradi-pálya az Aranylabdával jutalmazott Albert Flórián számára
- Saját hazájában is vonakodtak elismerni Jesse Owens kimagasló teljesítményét
- Eredetileg kerékpározónak készült az első magyar futballista, Gillemot Ferenc
- A Városliget mellé tervezték a Hungaroringet, de végül Mogyoródra került a száguldó cirkusz
- A pályán és a pályán kívül is gentlemannek bizonyult Billy Wright
- Saját tervezésű dresszben úszta át első nőként a La Manche csatornát Gertrude Ederle
- Változatos formákban vetekedtek a hatalomért az Árpád-ház tagjai 09:50
- Négy amerikai elnökkel is találkozott az emigrációba kényszerült Varga Béla 09:05
- Kezdetben még nem a sör miatt volt népszerű az Oktoberfest tegnap
- Csodával határos módon élte túl az IRA ellene szervezett merényletét Margaret Thatcher tegnap
- Átadásakor nem nyerte el mindenki tetszését a Steindl Imre által tervezett Országház tegnap
- Ehetetlen ételek és elégedetlen matrózok is akadályozták Kolumbusz küldetésének sikerét tegnap
- A magyar oktatás egyik legsikeresebb reformere volt Klebelsberg Kuno 2024.10.11.
- Angolnak született, de a magyar szabadságért küzdött Guyon Richárd 2024.10.11.