A bizonyítékok ellenére ma is sokan megkérdőjelezik King tiszteletes gyilkosának bűnösségét

Martin Luther King Lyndon B. Johnson elnök társaságában

A békés engedetlenség felemelkedése

Martin Luther King 1929. január 15-én született a georgiai Atlantában. Eredetileg Michael Kingnek hívták, de apja 1934-ben egy németországi látogatás során Luther Márton tiszteletére átkeresztelte magát és a fiát is, aki 1948-ban szociológiából, 1951-ben teológiából szerzett diplomát, majd 1955-ben a Bostoni Egyetemen szintén teológiából szerezte meg a doktori fokozatát.

King nevét először a montgomeryi buszbojkott tette igazán ismertté. 1955-ben előbb egy Claudette Colvin nevű fekete kislány, majd egy Rosa Parks nevű nő lázadt fel: hiába lett volna (jogilag) kötelességük, nem adták át a helyüket a fehéreknek a buszon, ezért letartóztatták őket.

King nyugalomra inti a tömegeket, miután a bojkottmozgalom során, 1956 januárjában bombatámadás érte a házát

A különböző polgárjogi szervezetek bojkottot hirdettek, hogy rávegyék a busztársaságot a feketéket megkülönböztető rendelkezés eltörlésére. E mozgalom vezetőjévé Kinget választották meg. A bojkottmozgalom viharára jellemző, hogy 1956. január 30-án King házát gyújtóbombatámadás érte, de a bent tartózkodó felesége és a lánya sérülés nélkül úszták meg a merényletet. A montgomeryi buszbojkott végül sikerrel járt, miután az ügy az USA Legfelsőbb Bírósága elé került, ahol kötelezték a társaságot a szegregációs rendelkezések visszavonására.

1957-ben az általa alapított Déli Keresztény Vezetők Konferenciája (SCLC) nevű polgári mozgalom elnökeként számos akciót szervezett. 1958-ban újabb merényletet kíséreltek meg ellene, ekkor egy Izola Curry nevű, mentálisan instabil nő egy levélvágó késsel szúrta mellkason, King ezt a támadást is túlélte.

A legnagyobb és legsikeresebb tömegdemonstráció, amelyet King nevéhez szokás fűzni, az 1963-as Washingtoni Menetelés a Békéért és a Szabadságért nevet viselő rendezvény volt. A tüntetésen mintegy 200-300 ezer ember vett részt, és itt hangzott el King leghíresebb beszéde, a Van egy álmom.

1958-ban Izola Curry, egy mentálisan instabil nő levélvágó késsel szúrta mellkason. King ezt a támadást túlélte, bár elég lett volna egy tüsszentés, hogy belehaljon.

A nagy megmozdulás ellenére a szónokok többsége mérsékelt hangvételű beszédet mondott, mivel Kennedy elnök megkérte a szervezőket, hogy kerüljék a provokációkat. (Éppen ezért egyes polgárjogi aktivisták, mint például Malcolm X, el is határolódtak a rendezvénytől.)

1964. október 14-én Martin Luther King megkapta a Nobel-békedíjat, amely tulajdonképpen pályafutása csúcsának is tekinthető. Ebben az évben született meg az a törvény is, amely mindenféle faji diszkriminációt hatályon kívül helyezett. King a további években harcolt azért, hogy a feketék minél nagyobb számban vehessenek részt a választásokon, és felszólalt a vietnámi háború ellen is, ami azonban megosztotta a követőit.

1. A békés engedetlenség felemelkedése
2. Merénylet a motel erkélyén
3. A gyilkos útja
4. Következmények és kétségek

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

kommunizmus

• Karrierje során számos álnevet viselt a rettegett Péter Gábor
• Arisztokratikus környezetben, Capri szigetén álmodozott a hatalomátvételről Lenin
• Börtönnel „jutalmazta” a róla szóló viccek terjesztőit Enver Hodzsa
• Csak a kommunista sportvezetés tudta megállítani Papp Lacit, a „ring lovagját”
• Négy amerikai elnökkel is találkozott az emigrációba kényszerült Varga Béla 
• Nemzetközi nyomásra enyhítették a kommunisták a Mindszenty bíboros elleni ítéletet
• Kávéházakban is szobrot állítottak Václav Havelnek, Csehország drámaíró elnökének 
• Abszurd részleteket is kikényszerítettek a vallatók a Rajk-per vádlottjaiból
• A Sztálin-szobor felállításának ürügyén pusztították el a kommunisták a Regnum Marianumot