2021. tavasz: Híres testvérek árnyékában
ITT támogathatsz bennünket

A Balkán népei közül elsőként a görögök szabadultak a török iga alól

2021. március 25. 07:31 Múlt-kor

Konstantinápoly 1453-as elfoglalásával véget ért a Bizánci Birodalom több mint ezer éves története. A metropolisz török kézre kerülésével nemcsak a kulturálisan és nyelvében görög Bizánci Birodalom enyészett el, hanem a görögök lakta területek jelentős része is jó 400 évre oszmán irányítás alá került. A török uralom alól az 1821. március 25-én kitört, felkelésből szabadságharccá terebélyesedő konfliktus győztes lezárása után szabadultak a görögök.

Égő török fregatt Lészvosz szigete közelében
Égő török fregatt Lészvosz szigete közelében

A görögök megtanultak együtt élni a hódítókkal

A görög nyelv, kultúra és identitás a török uralom évszázadai alatt is fennmaradt. Az Oszmán Birodalom ugyanis elismerte a vallás szabad gyakorlásának jogát, így a görög ortodox egyház tovább működhetett, ami nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a görögök megőrizzék kultúrájukat és nyelvüket. A hegyvidéki görög falvak helyi önkormányzattal bírtak, és ha rendszeresen befizették az egyébként igen magas adókat, az oszmán hatóságok tulajdonképpen békén hagyták őket, belső ügyeiket szabadon rendezhették. A birodalmon belül pedig felemelkedett egy görög identitással bíró gazdasági és pénzügyi elit, amelyet Konstantinápoly görögök lakta, Fanar nevű negyede után fanariótáknak neveztek.

A fanarióták nemcsak kereskedtek, de az oszmán állam hivatali arisztokráciájának gerincét is ők alkották, így például belőlük kerültek ki a dragománnak (egyfajta tolmács) nevezett tisztviselők, és ők adták a birodalom irányítása alá tartozó Moldva és Havasalföld fejedelmeit is. A fanarióták számtalan európai nagyvárosban alapítottak görög kolóniákat, ennek köszönhetően a görög származású gazdasági és kereskedelmi elit, illetve a görög értelmiségi körök ismerték a modern európai eszmeáramlatokat, így a felvilágosodás és a francia forradalom eszmei irányzatait is.

Az orosz kapcsolat

Ezekben a kolóniákban két irányzat formálódott a 18. század végén: az egyik a műveltség elterjesztésében, a másik a balkáni népek összefogásában látta a korszerűtlennek és maradinak vélt Oszmán Birodalomtól való függetlenség kivívását. A két út közül a radikális forradalmi szárny győzedelmeskedett, amelynek vezéralakja, a bécsi száműzetésben élő Rigasz Velesztinlisz egy, a balkáni népek összefogására épülő felszabadító mozgalom elindítását tűzte ki célul. Bár Velesztinliszt az osztrák hatóságok elfogták, és átadták a törököknek, akik 1798-ban Belgrádban kivégezték, az általa elindított mozgalom tovább élt.

1814-ben Odesszában megalakult a Baráti Társaságnak (Filiki Etairia) hívott szervezet, amelynek heteristáknak hívott tagjai felvették a kapcsolatokat a balkáni népek védnökségét magára vállaló cári Oroszországgal. A felkelők egészen az orosz állami irányítás csúcsáig jutottak, ugyanis sikerült földijükkel, a cári Oroszország külügyminiszter-helyettesével, Ioannisz Kapodisztriasszal megosztaniuk merész terveiket. Kapodisztriasz megbízta a szintén görög származású, de az orosz hadseregben szolgálatot teljesítő tábornokot, Alexander Ypszilantiszt a felkelés megszervezésével.

Az összbalkáni gondolat jegyében Ypszilantisz azonban nem a Peloponnészoszon, hanem a dunai fejedelemségekben, Moldvában és Havasalföldön próbált lázadást szítani a török uralom ellen, de vállalkozása egyáltalán nem volt sikeres, a helyi nemesség ugyanis nem tudott mit kezdeni a radikális, szociális  jelszavakkal, valamint a parasztság terheinek enyhítésére irányuló ígéretekkel. A felsült Ypszilantisz a Magyar Királyság területére menekült, de felforgató tevékenységét a Habsburgok sem méltatták, így hosszú ideig Munkács várában raboskodott.

A heteristák ekkor a görögök lakta területre, a Peloponnészosz-félszigetre tették át a felkelést. A Peloponnészosz remek választásnak bizonyult, itt volt ugyanis a legerősebb az úgynevezett kleftisz mozgalom. A kleftiszek gerincét a török és görög földesurak kizsákmányolása elől a hegyekbe menekülő szegényparasztok adták. A kleftiszeket az oszmán rendfenntartó erők nem tudták felmorzsolni, így a görög hegyvidékeken létrejött az oszmán közigazgatás és törvénykezés hatókörén kívül eső, egyfajta törvényen kívüli társadalom, amely nyitott volt a függetlenségi eszmék befogadására.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2021. tavasz: Híres testvérek árnyékában
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
II. Mehmed oszmán szultán bevonulása KonstantinápolybaEugène Delacroix festménye a Khiosz szigeti mészárlásrólLord Byron fogadása MisszolungibanA navarinói csataMohamed Ali egyiptomi kormányzóAlexander Ypszilantisz athéni síremlékeIsztambul görög lakosai ellen súlyos atrocitásokat követtek el 1821 áprilisábanFelvétel a Baráti Társaságba. A heteristák egy összbalkáni forradalomban hittek.
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár