6. században élt kínai tábornok és felesége sírjára bukkantak régészek

A régészek még 2012 augusztusában fedezték fel egy 6. századi temető maradványait a Sanhszi tartománybeli Tajjüan városához közel, a Hszisan hegység keleti lábainál. A közel egy éven keresztül tartó ásatások során összesen 69 sírt tártak fel, köztük egy szemmel láthatóan gazdag és előkelő házaspár temetkezési helyét is. Sírhelyükön egy homokkőbe vésett feliratot is találtak, amelyből  kiderült, hogy a másfélezer éves csontvázak egy korabeli tábornokhoz, Csao Hszinhez és feleségéhez, Nöé Liu hercegnőhöz tartoztak. A szövegből sikerült megfejteni azt is, hogy a temetésre 564. március 18-án került sor – olvashatjuk a Livescience cikkében.

A feliratból megismerhetjük Csao Hszin élettörténetét is. A tábornok a „déli és északi dinasztiák korában” élt, amely időszak arról kapta a nevét, hogy Kínát ekkoriban több részre szakítva különböző uralkodói családok kormányozták. Csao Hszin az Északi Csi dinasztia szolgálatában állt, amelynek uralkodói a mai Kína keleti partvidékének Peking és Sanghaj között fekvő középső szakaszát, valamint nyugat felé mintegy 1.000.000 km² nagyságú régiót irányítottak 550–577 között.  Országukat rendszeresen zaklatták az északi barbárok betörései. Csao Hszin is kitüntette magát a kínaiak által „Ji” névvel illetett barbárok elleni harcban, amikor egy helyőrség parancsnokaként nagy győzelmet aratott felettük egy csatában, mely – a sírfelirat tanúsága szerint – több mint ezer halálos áldozatot követelt.

Pályafutása során többször viselt kormányzói hivatalt is az Északi Csi Birodalom különböző régióiban. Talán szolgálatai elismeréseképpen kapta feleségül Nöé Liu hercegnőt, akiről a felirat megőrizte, hogy „szerény és alázatos természetű volt, viselkedésére pedig az őszinteség és a gyermeki hűség volt jellemző.”

A házaspár magas rangját gazdag sírmellékletük is bizonyítja. A régészek összesen 105 különféle tárgyat találtak a csontvázak mellett, melyek többsége díszesen festett agyagszobor volt. Ezeket a szobrocskákat harcosok, tevék, ökrösszekerek és dobosok után mintázták. Méretüket tekintve meglehetősen változatosak, a legmagasabb 56 cm.

A kutatók szerint a hegy lábánál való temetkezésnek szimbolikus jelentősége lehetett. Ezt látszik megerősíteni a homokkőbe vésett felirat egyik részlete is: „ha a hegy gyökerei erősek, az versenyezhet a mennyek magasságával is.”

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Közel-Kelet

• Rejtélyes ősi nyelvet őrző agyagtáblákat fejtettek meg a kutatók
• Az isteni szerelmekhez és harcokhoz kötötték a világ létrejöttét az ókori civilizációk
• Élőben követhették a TV-nézők az Irak fölött kitörő Sivatagi Vihart
• Észrevétlenül lopódzva szedték áldozataikat a hírhedt asszaszinok
• Jeruzsálem kálváriája a középkorban, avagy így vesztették el a keresztesek a Szent Várost
• Száz órán belül eldőlt a világ első élőben közvetített háborúja
• Arábiai Lady: Gertrude Bell a Közel-Keleten
• Rómával is szembeszegült Palmüra legendás királynője, Zénobia
• Okosbombák és olajtüzek kísérték a világ első élőben közvetített háborúját