500 év szunnyadás után ébredt fel a Pinatubo vulkán
2023. június 15. 17:05 Múlt-kor
A 20. század második legnagyobb vulkánkitörése egyben a legnagyobb olyan kitörés volt, amely sűrűn lakott területen fejtette ki hatását. 1991. június 15-én a Fülöp-szigeteki Luzonnál található Pinatubo a vulkánkitörési index szerinti 6-os erősséggel ébredt fel mintegy 500 év után. A kitörés nagy sebességű, forró gázokból és hamuból álló földcsuszamlásokkal, úgynevezett piroklaszt árral járt, és több száz kilométer sugarú körben terítette szét a hamut a levegőben is.
A Pinatubo 1991. június 15-e hajnalán
Korábban
Fokozatos ébredés
A kitörés szerencsére nem figyelmeztetés nélkül történt. Még 1990. július 16-án egy, a Richter-skála szerinti 7,8-es erősségű földrengés következett be mintegy száz kilométerre a Pinatubótól északkeletre.
A vulkán környékén ez földcsuszamlást, több kisebb földrengést, és egy már létező geotermikus zónában a kibocsátott gőz mennyiségének növekedését okozta. Egyébiránt azonban úgy tűnt, a hegy tovább alussza fél évezrede tartó álmát.
1991 márciusában és áprilisában változott a helyzet. Mintegy 30 kilométeres mélységből elkezdett a hegy csúcsa felé emelkedni a folyékony magma, amely további apróbb földrengéseket okozott, valamint több rést nyitott a hegyen, amelyekből gőz tört elő.
Rengések ezrei rázták meg a Pinatubót április, május és június folyamán, és több ezer tonna mérgező kén-dioxid tört elő a mélyből.
Akiknek menekülnie kellett
Június 7-étől 12-éig tartott az első adag felszínre érkező magma kitörése, azonban – mivel a gázok jókora része már a légkörbe távozott – nem történt robbanásszerű kitörés, és egyszerű lávafolyam indult meg.
Június 12-én – a Fülöp-szigetek függetlenségének ünnepnapján – már újabb, gázokkal telített hullám ért a felszínre, ennek térfogata több millió köbméter volt. A vulkán 500 év után felébredt.
Pusztítás felülnézetből
Június 15-én egy minden korábbinál nagyobb magmahullám érte el a hegy csúcsát, és szétrobbantotta azt, öt köbkilométer törmeléket a levegőbe juttatva.
A kataklizmatikus kitörés következtében kialakuló hamufelhő 35 kilométer magasra nőtt, ezt az alacsonyabb magasságokban egy éppen ekkor a térségbe érkező, Yunya nevű tájfun terítette szét, fentebb pedig nagy sebességű szelek vitték el délnyugati irányba.
Az egész vidéket vulkáni hamu és tajtékkő terítette be, a finomabb hamu még az Indiai-óceánba is látványosan hullott. A műholdképeken kimutatható volt, hogy a Pinatubo hamufelhője többször megkerülte a Földet.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
1. A középkori város és a céhes ipar
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
- Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
- Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
- A légszennyezés már a középkorban is fenyegette az emberek egészségét
- A római maradványoktól a sártengerekig – milyen volt a középkor útjain közlekedni?
- Valóban nem ittak vizet a középkorban?
- Az EU középkori elődje: a Hanza-szövetség
- Többet dolgozunk, mint a középkori jobbágyok
- Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?
- Első nőként mászta meg a legmagasabb csúcsokat Tabei Dzsunko 09:50
- A közönség azt hitte, hogy Lincoln merénylőjének felbukkanása a darab része 09:20
- Rekord gyorsasággal osztották ki az első Oscar-díjakat 09:05
- A pestisjárvány miatt szenteltette magát pappá az opera műfajának megteremtője tegnap
- Új kampánnyal hívja fel a figyelmet a Szintlépés Alapítvány az adó 1%-ának fontosságára tegnap
- 7+1 híres merénylet a történelemből tegnap
- Bányatörvényeket is fordított a Nap és a Föld távolságát elsőként meghatározó Hell Miksa tegnap
- Szökött rabszolgáknak és bűnözőknek is menedéket nyújtottak a római katakombák tegnap