350 ezer éve kezdtük rendszeresen használni a tüzet 

Az izraeli kikötővárostól, Haifától 24 kilométerre délre található Tabun-barlang rétegeiben 500 ezer év történelmi emlékei őrződtek meg, ami különleges bepillantást enged az emberiség történetének vizsgálatába. Erről beszélt Ron Shimelmitz, a Haifai Egyetem régésze is, amikor úgy fogalmazott: "Meg tudjuk vizsgálni lépésről lépésre, hogyan változott az idők során a tűzhasználat a történelem folyamán".

A régészek a barlangban korábban már feltárt leleteket vizsgáltak meg: egyfelől a vágásra és a hús lekaparására szolgáló pattintott kovakőszerszámokat, másrészt a készítésük során keletkezett törmelékeket. Hogy megállapítsák, mikor válhatott mindennapossá a tűzhasználat a barlang lakói között, 100 kőzetrétegen keresztül elemezték a kőeszközöket a 16 méter mélyen lévő legalsó régészeti rétegtől kezdve.

A 350 ezer évesnél régebbi rétegekben szinte egyik kőeszközön sem találtak égésre utaló nyomokat, ezt követően viszont megugranak azon tárgyi leletek száma, amelyeken égésnyomok vannak. Mivel a barlangokban a természetes tűz nagyon ritka, szakértők szerint a Tabun-barlangban talált megégetett kovakőeszközök olyan tűzzel kerültek érintkezésbe, amelyet az ember már kontrollálni tudott. A szakértők - akik kutatásukról a Journal of Human Evolution decemberi számában számoltak be - a megégett kovakövek számának ugrásszerű növekedéséből arra következtetnek, hogy az ember ekkoriban tanulta meg uralni a tüzet: vagy úgy, hogy képes volt tüzet gyújtani, vagy úgy, hogy kordában tartotta a természetes tüzet.

Shimelmitz szerint eredményeik egybecsengenek a közeli lelőhelyeken végzett kutatásokkal, amelyek szintén arra a következtetésre jutottak, hogy az ember 300-400 ezer évvel ezelőtt kezdte használni rendszeresen a tüzet. A korábbi kutatások szerint ugyan a tűzhasználat kezdete jóval korábbra datálható, de - mivel a leleteken lényegesen kevesebb égésnyom van - akkor az még nem volt mindennapos.

A mostani kutatás persze nem jelenti azt, hogy lezárultak volna a korai tűzhasználattal kapcsolatos akadémiai viták. Richard Wrangham, a Harvard professzora például úgy véli, hogy az ember sokkal korábban, körülbelül 2 millió éve kezdett el sütni, ami többek között hozzájárult az agytérfogat növekedéséhez is. Bár a felfedezést "érdekesnek" nevezte, Wrangham szerint "még több információra van szükség", hogy Shimelmitzék feltételezését el tudjuk fogadni. A professzor úgy vélekedett, hogy a barlang legkorábbi lakói másfajta célokra használhatták a barlangot, például tárolásra vagy az állatok levágására, a sütés pedig nyílt területen folyt.

Ő és Shimelmitz abban azonban egyetért: bármikor is történt a tűzgyújtás elsajátítása, az ember hatalmas tudás birtokába került, ugyanis a tűz meleget és fényt adott, megpuhították vele a húst, illetve távol tartották a ragadozókat. "Volt annak oka, hogy miért tekintettek rá az istenek ajándékaként" - fogalmazott Shimelmitz.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

20. Ókori állam-berendezkedések
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Róma első császára ellen is háborúba ment az ókor egyik legharciasabb asszonya, Fulvia Antonia
• Mi volt Róma bukásának oka?
• Egyezményes súlyú fémdarabokat használtak pénzként a bronzkori Európában
• Jeruzsálemben került elő egy Aquincumban talált ókori bronzmécses párja
• Ki volt a történelem legrosszabb politikai tanácsadója?
• Mi okozta a Római Birodalom bukását?
• Hét meglepő tény a római nőkről
• Valóban erotikus költészete miatt száműzte Róma császára a költő Ovidiust?
• Egész történelme során igen nagy volt Róma genetikai sokszínűsége