Őrült uralkodók

Nem értek véget a kalandozások Augsburgnál 

2014. augusztus 8. 12:11 Csernus Szilveszter

Nem az első augsburgi csata

A magyar sereg azonban már megindult az Ottó által frissen meghódoltatott Bajorország ellen, így a kocka el volt vetve. Ekkor egy bizonyos Scheiern gróf kalauzolta a magyarokat Sváb- és Bajorországban. A sereg augusztus elején nekifogott az alacsony falakkal körülvett, tornyok nélküli Augsburg ostromának. A város gazdag zsákmányt ígért, ráadásul a polgárháborúban két ostrom is gyengítette, igaz, a római falakat már több helyen megerősítették.

A bajorországi Augsburg (latinul Augusta, magyar elnevezése Ágosta) rómaiak által épített, fallal körülvett városát nem először "látogatták" meg eleink. 910 júniusában IV. Lajos keleti frank uralkodó hadára mértek vereséget a magyarok, de a híres 926-os hadjárat is "elidőzött" a város ostromával a Sankt Gallen-i kaland előtt. Bajorország egyik legnagyobb városa lévén ez egyébként sem volt meglepő, hiszen a tartomány igencsak frekventált helyen feküdt a nyugati hadjáratok alkalmával. 

A várost a később szentté avatott Ulrich augsburgi püspök védte, aki igyekezett lelket önteni a csüggedő lakosokba és katonákba, a magyar seregek láttán ugyanis gyakori volt, hogy menekülésbe kezdtek a félelmüket csak nehezen legyőző németek. Bár a közelharc alapvetően nekik kedvezett, a meglepetésszerű támadás, a gyorsaság és a süvítő nyílzáporok már hírből kikezdték a nyugati harcosok harci szellemét. Némely kútfő ostromgépeket is említ, de az általános vélekedés szerint itt nem szabad hatalmas tákolmányokra, katapultokra, ballisztákra gondolni, csupán a legegyszerűbb eszközökről volt szó.

A Lech-parti város keleti kapuja ellen 955. augusztus 8-án intéztek először rohamot a támadók.
Némely forrásból értesülhetünk róla, hogy Ottó egyik ellenlábasa, a száműzött bajor herceg, Reisenburgi Berthold árulta el a magyaroknak, hogy a király rohamtempóban megérkezett seregével a város felmentésére. A magyarok hamarosan felhagytak az ostrommal, és arra készültek, hogy megütköznek a birodalmi haddal.

Augusztus 9. a Lech-mezei csata előkészületeivel és kölcsönös felderítésekkel telt. A csata leírását több forrás is ismerteti (a legismertebb ezek közül Widukind szász krónikája). Ottó birodalmi hadát nyolc légióra osztotta (ez mai fogalmainkkal hadosztályra vagy ezredre hasonlított, semmint római jellegű szerveződésre). Az első hármat a szűken vett pátriájukat védő bajorok alkották, élén Henrik tisztjeivel, (maga Henrik ekkor már otthon feküdt halálos ágyán). A negyediket alkották a közben a király hűségére visszatért Vörös Konrád vezette frankok, az ötödik volt Ottó légiója, a hatodikat és a hetediket svábok, míg a nyolcadikat a szövetséges csehek tették ki.

2019. nyár: Őrült uralkodók
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!