Állami pompával temetik újra III. Richárdot

Az újratemetést két évvel az után jelentette be a leicesteri katedrális, hogy több mint ötszáz évvel a halála után egy parkoló alatt megtalálták III. Richárd elveszettnek hitt földi maradványait. A csontok felfedezése és a király azonosítása az utóbbi idők egyik legszenzációsabb angol régészeti felfedezése volt. A maradványokra ahhoz a helyhez közel bukkantak rá, ahol 1485-ben a rózsák háborúját lezáró bosworthi csatát vívták, s amely során Richárd is életét vesztette. Ő volt az utolsó angol király, aki csatában halt meg, s akinek a mai napig nincs sírhelye.

III. Richárd az angol történelem egyik legellentmondásosabb személyisége: néhányan fenevadnak tartják, aki nem riadt vissza rokonai meggyilkolásától sem, hogy trónra léphessen, mások azt állítják, hogy ellenségei festettek róla igaztalan képet a Tudor-korban. William Shakespeare drámájában hatalomimádó púposnak festette le őt, ami kétségkívül sokat rontott Richárd addig sem túl hízelgő megítélésén.

Angol sajtóhírek szerint a 2,5 millió fontból megvalósuló ceremónia során a maradványokat több olyan angol településre is elviszik az angol uralkodó "utolsó útján", amelyek III. Richárd életében fontos szerepet játszottak. A katedrális vezetői elmondták, hogy bár III. Richárd hivatalosan nem fog állami temetésben részesülni, az aktus nagyon hasonló lesz ahhoz. A leicesteri katedrálisba a tervek szerint 2015. március 22-én érkeznek meg az angol király csontjai; itt három napig lesz látható az uralkodó ólomkoporsója, az újratemetés időpontja március 26.

III. Richárd újratemetésének megszervezése nem volt zökkenőmentes. A néhai uralkodó jelenkori leszármazottainak egy csoportja, a Planagenet Alliance ugyanis azt akarta, hogy az 1485-ben elhunyt ősüket az észak-angliai Yorkban, 26 hónapos uralkodásának északi hatalmi központjában temessék el, ezért bírósági eljárást indítottak. Az ügyben illetékes három bíró május végén úgy döntött, semmi sem indokolja, hogy megváltoztassák a brit igazságügyi minisztérium korábbi döntését, amely engedélyezte Leicesternek a csontok újratemetését.

A hírek szerint eddig 1 millió fontot sikerült összegyűjteni az újratemetkezés költségeinek fedezésére, de a leicesteri katedrálisban bizakodóak, hogy az elkövetkező 8 hónapban sikerül a maradék forrást is előteremteni.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

16. Reformáció és katolikus megújulás
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Színlelt emberrablás mentette meg Luther életét a birodalmi átok kimondása után
• A leves, amely megállított egy háborút
• Saját pénzén, pápai elismerés nélkül alapította meg egyetemét Pázmány Péter
• A kapitalizmus fejlődéséhez is hozzájárultak Kálvin János tanai
• Luther Mártont majdnem agyonütötte egy villám, megfogadta, ha túléli, szerzetesnek áll
• Eleinte nem akart egyházszakadást, később már Antikrisztusnak nevezte a pápát Luther
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Angyalok vagy egy trágyadomb miatt élhették túl a zuhanást a prágai defenesztráció áldozatai?
• Csak híveket akartak toborozni az egyházak a boszorkányüldözéssel?