2020. nyár: A magyar film 30 felejthetetlen pillanata
ITT támogathatsz bennünket

70 éve halt meg a modern Irán megteremtője 

2014. július 25. 13:32 MTI

Hetven éve, 1944. július 26-án halt meg a dél-afrikai Johannesburgban Reza Pahlavi iráni sah, a Pahlavi-dinasztia megalapítója, aki önkényuralmi eszközökkel uralkodott, de modernizálta országát.


Az északi hegyek között fekvő Alast faluban született 1878. március 16-án. Gyermekkorában pásztorkodott, majd 15 évesen apja példáját követve ő is katonának állt. Előbb egy tartományi ezredben, majd 1900-tól az elit perzsa kozákdandárban szolgált, írni-olvasni csak harmincévesen tanult meg. A hadseregben kapta a kán rangjelölő szócskát, így lett Reza kán, később sahként vette fel a Pahlavi nevet, amely hősit, dicsőt jelent. Az első világháborúban már kozákezredet vezetett, 1919-ben dandártábornokká léptették elő.

A dicső múltú Perzsiát a 20. század elején Oroszország és Nagy-Britannia érdekszférákra osztotta, az uralkodó Kádzsár dinasztia hatalma csak névleges volt. 1909-ben a gyermek Ahmad sah került a trónra, az erélytelen, tényleges hatalommal nem rendelkező uralkodó ki volt szolgáltatva a hatalmat ténylegesen gyakorló régenseknek, a belföldi viszályoknak és a külföldi hatalmi érdekeknek. Az ország fontosságát növelte a déli területeken talált kőolaj, amelynek kiaknázására perzsa-angol vállalat jött létre, ennek bevételei szinte kizárólag a briteket illették.

Jóllehet Szovjet-Oroszország 1918-ban hivatalosan lemondott hatalmi igényeiről a térségben, az ország északi része az első világháború után kommunista befolyás alá került, még rövid életű szovjetköztársaság is alakult. A britek a tehetetlen Ahmad sah helyett az egyetlen ütőképes erő, a kozák gárda parancsnokát szemelték ki a helyzet rendezésére. A támogatásukat élvező Reza kán 1921. február 21-én bevonult Teheránba, lemondatta a kormányt, s az új vezetés erős embere lett.

Szerződést kötött Szovjet-Oroszországgal, amely kivonta seregeit, majd leverte a szakadárok mozgalmát. 1923 októberében átvette a miniszterelnöki posztot, decemberben "európai gyógykezelésre" küldte a sahot, akit a nemzetgyűlés, a medzslisz 1925 októberében letett a trónról. A törvényhozás 1925. december 12-én Rezát nyilvánította sahhá, koronázására 1926. április 25-én került sor.

Az új uralkodónak határozott elképzelései voltak Perzsia átalakításáról, sok vonatkozásban a modern török államot megteremtő Kemal Atatürk nyomdokain kívánt haladni. Hatalomra kerülésekor Perzsia elmaradott, fejletlen gazdaságú állam volt, ahol igen erős volt a síita muszlim papság befolyása. A sah meg akarta reformálni a társadalmat, az államszervezetet és a gazdaságot is, intézkedései azonban sok esetben a lakosság elnyomásával, a szabadságjogok korlátozásával, olykor egyenesen terrorral jártak. Leszámolt a szakadár mozgalmakkal, megtörte és lefegyverezte a nomád törzseket, de letelepítésük csak részben sikerült. Kezében tartotta a nemzetgyűlést, amelynek ellenzéki tagjai börtönben vagy száműzetésben voltak, a korábbi földbirtokos elit azonban nagyrészt melléje állt, így nem került sor birtokreformra és földosztásra.

Intenzíven fejlesztette az infrastruktúrát, utak épültek, 1939-re elkészült a transziráni vasút, létrehozták a nemzeti bankot, az exportösztönző gazdaságpolitika révén több mezőgazdasági termék eljutott a világpiacra, nagyot fejlődött az addig is számottevő textilipar. A sah szakított az ország addigi hivatalos Perzsia (Fársz) elnevezésével, helyette bevezette az Irán ("árják földje") nevet. A nemzetgyűlés naptárreformot, új, európai jellegű törvénykönyveket fogadott el, kiiktatva az 1300 éve használatos iszlám törvénykezést. A kötelező állami iskoláztatás bevezetésével kivették az oktatást a muszlim papság kezéből, Reza nevéhez fűződik a teheráni egyetem megalapítása is. A női fátyol (csador) hordásának betiltása az 1930-as években számos demonstrációhoz vezetett.

Az uralkodó a külpolitikában békét akart biztosítani reformtörekvései számára. Egyetlen külföldi útját 1934-ben tette példaképénél, Kemal Atatürk török elnöknél. Törökországgal mindvégig jó kapcsolatokat ápolt, 1937. július 8-án Afganisztánnal és Irakkal egyetemben a Török Köztársaság és Irán is aláírta az egymás határait garantáló kölcsönös segítségnyújtási szerződést. A sah alapvetően függetleníteni akarta országát a térségben meghatározó brit és szovjet befolyástól, az 1930-as évek közepétől egyre inkább a hitleri Németország iránt kötelezte el magát különböző gazdasági megállapodásokkal.

Bár a második világháború kirobbanásakor deklarálta semlegességét, Moszkva és London is attól tartott, hogy katonailag is együtt fog működni a nácikkal. Ennek elkerülése érdekében 1941. augusztus 25-én a szovjet és a brit erők közös hadműveletben megszállták Iránt, a sahot szeptember 16-án lemondatták fia, a Svájcban nevelkedett Mohammed Reza Pahlavi javára. A trónját vesztett uralkodót Mauritiusra, majd Dél-Afrikába vitték, s ott halt meg száműzetésben 67 éves korában, 1944. július 26-án.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2020. nyár: A magyar film 30 felejthetetlen pillanata
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár