Azok a csodálatos Gindly lányok

A Tolna megyei Tengelic környéki birtok elhagyatottá vált, mivel korábbi tulajdonosai nem tudták adománylevelükkel igazolni tulajdonukat a királynál, ezért I. Lipót szabadon rendelkezhetett a területtel mint hadizsákmánnyal. A győri tőzsérfamília, a Gindly család állítólag olyan sok élelemmel látta el a hadsereget, hogy a király nem győzte meghálálni nemesi cselekedetüket, és ezt nem mással, mint azzal tette, hogy 15 ezer holdnyi területet adományozott Gindly Balázs Ferdinándnak és Gindly Urbánnak.

A legenda szerint a Gindlyk annyi földet vehettek birtokba, amennyit napkeltétől napnyugtáig lovon körbe tudtak járni és kötéllel be tudtak keríteni vagy körbeszántani. A földek mellé 1730-ban III. Károlytól még nemesi címet is kaptak ’de puszta Tengelic’ előnévvel. A szorgos – immár nemes – kereskedőcsalád megváltoztatta a kietlen vidék arculatát. Virágzó birtokközpontot és hozzájuk szorosan kapcsolódó kisebb uradalmi központokat építettek, amelyek száma gombamód szaporodott a XVIII–XIX. században.

Gazdaságszervező tehetségüknél csak a lányaik szépsége (no és gazdagsága!) volt híresebb. Számtalan kérő hódította meg a hölgyek szívét, hogy aztán a hatalmas birtok szépen felaprózódjon. A hozományokkal az új tulajdonosok is jól bántak, így Kövesd és Tengelic környékén igazi klánszerű gazdasági kapcsolatok és az ezekkel együtt járó gyarapodások kezdődtek, amelyeknek csak a második világháború vetett véget.

Az Alsótengelichez tartozó, de Kölesdről könnyen megközelíthető birtoktest Jeszenszky Kálmán kezébe került, aki egy Gindly lányt vett feleségül. Leányuk, Katalin nevét őrzi a puszta, ahol a saját otthonukat felépítették. Jeszenszky alig háromszor-négyszer volt gazdagabb egy jómódú parasztnál, de új birtokán 1860 körül egy kastély építésébe kezdett.

Ez az épület a mai kastélynak csak egy kisebb részét foglalta el. A leírások szerint klasszicista díszítésekkel látták el. Középső szárnya csupán 1866 körül épül fel. A Jeszenszky család valamikor a század végén eladta a birtokot Patay Istvánnak, akitől később báró Schell József vásárolta meg. Schell feleségének, Sigray Klárának a közelben voltak megörökölt birtokai, ezek kiegészítéseként vásárolták meg Katalinpusztát. 1910 augusztusára kibővítették a rezidenciát Diczenty László szekszárdi építész tervei alapján.

A közel 4600 négyzetméter alapterületű kastély impozáns megjelenésével kiemelkedett a környék hasonló épületei közül. A nagy műveltségű báró könyvritkaságokat tartalmazó bibliotékáját rendezte be először az új épületben, de páratlan szépségű dísztermet, báltermet és a kor szokásának megfelelő közösségi, háló- és kiszolgálótermeket is magában foglalt a hatalmas, H alaprajzú épület. Lépcsőházában már a szecesszió formakincsei is megjelentek, az új, modern stílus vidéki ízlésében.

Herczeg Renáta írását keresse a Múlt-kor magazin legfrissebb, nyári számában!

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

1. világháború

• A háború legfiatalabb katonája is küzdött a somme-i csatában
• Ördögként és szentként is emlegették a cári család kegyébe férkőző Raszputyint
• Az első világháború végén még a fegyverszünet aláírását követően is folytak harcok
• Előnytelen békét eredményezett Oroszország számára a bolsevik hatalomátvétel
• Máig számos rejtély övezi a sandringhami zászólalj eltűnését
• A méhek támadása is hozzájárult a britek tangai vereségéhez