Sztálingrád lehet Volgográdból

"Mindig is úgy gondoltam, hogy vissza kell adni Sztálingrád nevét. Nem Sztálin, hanem a sztálingrádiak miatt" - írta Dmitrij Rogozin orosz miniszterelnök-helyettes Twitterén még június elején.

Rogozin látszólag nincs egyedül véleményével. Vlagyimir Putyin orosz elnök pozitív választ adott a normandiai partraszállás 70. évfordulója kapcsán rendezett észak-franciaországi megemlékezéseken jelen levő veteránok kérdésére, akik azt firtatták, hogy visszakapja-e az orosz város régi nevét. "Törvényeink szerint ez a régióra, illetve az önkormányzatra tartozik. Ebben az esetben a lakóknak népszavazáson kell kifejezniük akaratukat" - idézte Putyint az ITAR-TASZSZ orosz állami hírügynökség.

A Volga menti nagyvárost alapítása évétől, 1589-től 1925-ig Caricinnak hívták, majd 1925-ben Sztálin nevét kapta és azt is viselte 1961-ig, amikor Nyikita Szergejevics Hruscsov szovjet pártfőtitkár az általa meghirdetett desztalinizációs program részeként Volgográddá keresztelte át. Legutóbb tavaly lehetett arról olvasni, hogy Volgográdból ismét Sztálingrád lesz, miután a volgográdi kommunisták és az Orosz Polgári Szakszervezet nevű csoport képviselői petícióban kérték Putyint, hogy újra Sztálin nevét viselhesse Volgográd, amelyet ma már így is évente több alkalommal jelképesen Sztálingrádnak neveznek.

Az ötlet támogatói szerint a város régi nevének visszaadásával Sztálingrád hős védői előtt tisztelegnének, ám sokan vannak, akik szerint ezzel csupán a sztálini rendszer rémtetteit idéznék fel. Az 1942-43-as sztálingrádi csata fordulópontot jelentett a második világháború történetében, mivel ekkor a Wehrmacht legyőzhetetlensége végképp szertefoszlott, majd megkezdődött a német hadsereg lassú és véres visszaszorítása Kelet-Európából Berlin felé. (A sztálingrádi csatáról itt olvashat bővebben)

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód

• Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
• A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
• „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
• Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
• Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
• Így került Erdély 100 éve a románokhoz
• Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
• Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
• Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai