A soha meg nem épült első pest-budai állóhíd

Haynau bosszúja

De az élet nem állt meg, így 1848 tavasza a Maderspach család, és minden magyar számára elhozta a változást, a dicső márciusi napokat. A Bánságban, ahol ők éltek, az Oláh-Illír katonai határőrvidéken, talán kicsit máshogy élték meg ezt az időszakot. A győzedelmes idők boldogságban és reményben teltek el, Ruszkabányán kibontották a háromszínű zászlókat és feltűzték a kokárdákat. De a remény sajnos hamar eloszlott.

„Oly sokévi folyamatos elnyomás és állandó üldöztetés után azt reméltük, hogy az új törvények végre szabaddá tesznek és egy boldog és szép hazában, szabad polgárokként teljesíthetjük hivatásunkat és a Ruszkabányai Vas, Ólom, és Rézműveket felvirágoztathatjuk” – írja Maderspach Károlyné naplójában. A dicső napok egyre sötétebbek lettek. A ruszkabányai üzem fegyvereket gyártott a magyar honvédeknek, és a vasgyár támogatásával Franciska asszony 600 fős nemzetőrséget állított ki az osztrákok ellen. Maderspach Károly öccse, Ferenc, a Fehértemplomi hős, szintén végigküzdötte a szabadságharcot.

Maderspach Ferenc (Magyar Nemzeti Múzeum tulajdona)

Az utolsó napokban Bem tábornok, kit igen jól ismert és tisztelt a Maderspach család, néhány órát eltöltött náluk. Sebeit bekötözték, ellátták élelemmel, s tisztjeivel együtt továbbengedték Törökország felé. Ez volt az a pont, amit az uralkodói ház már nem nézhetett tétlenül. Titkos bosszút terveztek a Maderspach család ellen. Az 1849 januárjában meghalt Ferencet, Károly öccsét, aki akkor már a zsombolyai temetőben pihent, Haynau titkos parancsára ki akarták ásni, hogy felakaszthassák. Ezt a szörnyű tettet megakadályozta a falu népe, amely megvédte szeretett hősét.

Ezután Károly felé fordult a Habsburg-ház haragja, de Károlyt a 4000 fős bányaváros dolgozói kiállásukkal megmentették. Ezt követően a legszörnyűbb dolog történt, amire senki nem számított: koholt vád alapján, Maderspach Károly feleségét büntette meg Haynau. 1849. augusztus 23-án a délelőtti órákban Franciska asszonyt kivitték az osztrák katonák Ruszkabánya főterére, felsőtestéről letépték ruháját, és megvesszőzték.

„Csak később tudtuk meg, szegény Fannyt mivel, milyen hazugsággal rágalmazták meg. Azt mondották, hogy a Szabadságfánál, amelyet Ruszkabányán ültettek, egy figurát ásatott el, amely a császárt ábrázolta, s ezzel a dinasztiát gyalázta.” (Buchwald Amália napló részlete) „Körülbelül egy órára reá hatalmas lövés dördült el, felriasztva a helységet és a munkás népet. Aztán hozták szegény apa összeroncsolt testét. Egy mozsarat vitt az ólomolvasztóból, saját kezűleg megtöltötte, maga gyújtotta alá, majd fejét ráfektette.” (Maderspach Líviusz: Ruszkabánya története)

A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeumtól lehetőséget kaptam, hogy bemutathassam Maderspach Károly életét és tragédiáját. A kiállítás anyagát gazdagította a Hadtörténeti Múzeum, a Magyar Nemzeti Múzeum, és több más múzeumok kölcsöntárgyai, amelyektől hitelesebb lett a „Hidakat épített időn, s folyókon át...” című időszaki kiállítás. A kiállítás mellé elkészítettem egy könyvet is Károly életéről, amely hamarosan digitális formában kerül majd az internetre. A kiállítás 2014. augusztus 3-ig tekinthető meg. 

Maderspach Károly hídtervével hozzájárult a világ technikai fejlődéséhez, de ígéretes mérnöki pályáját kettétörte a magyar szabadságharc bukása, aminek maga is áldozata lett. Legyen dicső az emléke!

1. Kohászként hidat tervezni
2. Ellentétes érdekek a pályázat körül
3. Haynau bosszúja

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

16. Reformáció és katolikus megújulás
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Színlelt emberrablás mentette meg Luther életét a birodalmi átok kimondása után
• A leves, amely megállított egy háborút
• Saját pénzén, pápai elismerés nélkül alapította meg egyetemét Pázmány Péter
• A kapitalizmus fejlődéséhez is hozzájárultak Kálvin János tanai
• Luther Mártont majdnem agyonütötte egy villám, megfogadta, ha túléli, szerzetesnek áll
• Eleinte nem akart egyházszakadást, később már Antikrisztusnak nevezte a pápát Luther
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Angyalok vagy egy trágyadomb miatt élhették túl a zuhanást a prágai defenesztráció áldozatai?
• Csak híveket akartak toborozni az egyházak a boszorkányüldözéssel?