A soha meg nem épült első pest-budai állóhíd
2014. június 24. 12:17 Maderspach Kinga
Haynau bosszúja
De az élet nem állt meg, így 1848 tavasza a Maderspach család, és minden magyar számára elhozta a változást, a dicső márciusi napokat. A Bánságban, ahol ők éltek, az Oláh-Illír katonai határőrvidéken, talán kicsit máshogy élték meg ezt az időszakot. A győzedelmes idők boldogságban és reményben teltek el, Ruszkabányán kibontották a háromszínű zászlókat és feltűzték a kokárdákat. De a remény sajnos hamar eloszlott.
„Oly sokévi folyamatos elnyomás és állandó üldöztetés után azt reméltük, hogy az új törvények végre szabaddá tesznek és egy boldog és szép hazában, szabad polgárokként teljesíthetjük hivatásunkat és a Ruszkabányai Vas, Ólom, és Rézműveket felvirágoztathatjuk” – írja Maderspach Károlyné naplójában. A dicső napok egyre sötétebbek lettek. A ruszkabányai üzem fegyvereket gyártott a magyar honvédeknek, és a vasgyár támogatásával Franciska asszony 600 fős nemzetőrséget állított ki az osztrákok ellen. Maderspach Károly öccse, Ferenc, a Fehértemplomi hős, szintén végigküzdötte a szabadságharcot.
Maderspach Ferenc (Magyar Nemzeti Múzeum tulajdona)
Az utolsó napokban Bem tábornok, kit igen jól ismert és tisztelt a Maderspach család, néhány órát eltöltött náluk. Sebeit bekötözték, ellátták élelemmel, s tisztjeivel együtt továbbengedték Törökország felé. Ez volt az a pont, amit az uralkodói ház már nem nézhetett tétlenül. Titkos bosszút terveztek a Maderspach család ellen. Az 1849 januárjában meghalt Ferencet, Károly öccsét, aki akkor már a zsombolyai temetőben pihent, Haynau titkos parancsára ki akarták ásni, hogy felakaszthassák. Ezt a szörnyű tettet megakadályozta a falu népe, amely megvédte szeretett hősét.
Ezután Károly felé fordult a Habsburg-ház haragja, de Károlyt a 4000 fős bányaváros dolgozói kiállásukkal megmentették. Ezt követően a legszörnyűbb dolog történt, amire senki nem számított: koholt vád alapján, Maderspach Károly feleségét büntette meg Haynau. 1849. augusztus 23-án a délelőtti órákban Franciska asszonyt kivitték az osztrák katonák Ruszkabánya főterére, felsőtestéről letépték ruháját, és megvesszőzték.
„Csak később tudtuk meg, szegény Fannyt mivel, milyen hazugsággal rágalmazták meg. Azt mondották, hogy a Szabadságfánál, amelyet Ruszkabányán ültettek, egy figurát ásatott el, amely a császárt ábrázolta, s ezzel a dinasztiát gyalázta.” (Buchwald Amália napló részlete) „Körülbelül egy órára reá hatalmas lövés dördült el, felriasztva a helységet és a munkás népet. Aztán hozták szegény apa összeroncsolt testét. Egy mozsarat vitt az ólomolvasztóból, saját kezűleg megtöltötte, maga gyújtotta alá, majd fejét ráfektette.” (Maderspach Líviusz: Ruszkabánya története)
A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeumtól lehetőséget kaptam, hogy bemutathassam Maderspach Károly életét és tragédiáját. A kiállítás anyagát gazdagította a Hadtörténeti Múzeum, a Magyar Nemzeti Múzeum, és több más múzeumok kölcsöntárgyai, amelyektől hitelesebb lett a „Hidakat épített időn, s folyókon át...” című időszaki kiállítás. A kiállítás mellé elkészítettem egy könyvet is Károly életéről, amely hamarosan digitális formában kerül majd az internetre. A kiállítás 2014. augusztus 3-ig tekinthető meg.
Maderspach Károly hídtervével hozzájárult a világ technikai fejlődéséhez, de ígéretes mérnöki pályáját kettétörte a magyar szabadságharc bukása, aminek maga is áldozata lett. Legyen dicső az emléke!
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
ősz
Múlt-kor magazin 2020
- Öltözködés és szépségápolás a császárkori Rómában
- Hét halálos divattrend
- Galgamácsa királyi vadászkastélya
- Divat a második világháborútól a rendszerváltásig
- Aki elhozta Párizst Budapestre
- A Mona Lisa titokzatos elrablása
- Titokzatos óriáshordók Pest-Budán
- A darázsderék tündöklése és bukása
- Rubens fejedelmi falvédői
- A köztudattal ellentétben erősítette II. András politikáját az Aranybulla 17:05
- 14:20
- Megfejtették a papírusztekercsek tartalmát, melyből kiderült, hol temették el Platónt 13:20
- Az 1848–49-es forradalom és szabadságharchoz kapcsolódó emlékhelyeket keresnek 11:20
- A húsvéti felkelés az első lépést jelentette az ír függetlenség felé 09:50
- Az elsők közé tartozott Európában a magyar alapítású Szent György Lovagrend 09:05
- A hagyomány szerint halálában is összekapcsolódott Shakespeare és Cervantes tegnap
- Szenvedéllyel teli tájakat ábrázolt festményein William Turner tegnap