7 végzetes pillanat

Gavrilo Princip tette száz év múltán is megosztja Boszniát

2014. június 19. 18:37 MTI

Egy évszázaddal azután, hogy Gavrilo Princip leadta halálos pisztolylövéseit Ferenc Ferdinánd trónörökösre és feleségére, a szarajevói merénylet megítélése még mindig ellentmondásos az etnikailag és vallásilag megosztott Boszniában - írja az AP amerikai hírügynökség helyszíni riportjában.


"Feláldozta az életét az eszméért, hogy felszabadítsa és egyesítse a déli szlávokat" - így vélekedik a 81 éves Nikola Princip, amint egy szarajevói kápolnában keresztet vet és gyertyát gyújt egy emléktábla előtt. Az idős férfit rokoni szálak fűzik a merénylőhöz: az 1914-ben 19 éves Gavrilo Princip a nagybátyja volt. A tábla "Szent Vid napja hőseinek" állít emléket. Gavrilo Princip, ezen a napon, az egyik legjelentősebb szerb nemzeti ünnepnapon követte el merényletét a Habsburg főhercegi pár ellen.

Néhány háztömbnyire a kápolnától egy másik emléktábla jelöli azt a helyet, ahonnan Princip leadta a halálos lövéseket Ferenc Ferdinándra. Halida Basicnak, egy 72 éves boszniai muszlim férfinak egészen más véleménye van az eseményekről. "Gyilkos volt, terrorista. Azért tette, mert azt akarta, hogy Bosznia Nagy-Szerbia része legyen" - jelenti ki Basic.

Alig egy hónappal Gavrilo Princip pisztolylövései után egész Európa háborúban állt. Az Osztrák-Magyar Monarchia Szerbiát vádolta a támadás kitervelésével. Németország támogatásával a monarchia megtámadta Szerbiát, amelynek szövetségesei - Oroszország és Franciaország - rövid idő alatt szintén a háború résztvevői lettek. Nagy-Britannia és vele a nemzetközösségi területek szintén beléptek a háborúba, és így tett később az Egyesült Államok is. Amire a "Nagy Háborúnak" nevezett mészárlás 1918-ban véget ért, mintegy 14 millióan haltak meg - ötmillió civil és kilencmillió katona - , további hétmillióan kerültek ki örök életükre rokkanttan a háborúból.

Magát Gavrilo Principet a merénylet után azonnal letartóztatták és a börtönben halt meg néhány hónappal a háború vége előtt. "Ahogy az elmúlt száz évben is volt, Gavrilo Princip egyesek szemében mindig is hős marad, mások számára pedig terrorista" - mondja Husnija Kamberovic, a Szarajevói Történeti Intézet igazgatója. "Ez érzelmek kérdése, és nem komoly történelmi érveké" - teszi hozzá.

A nézeteltérések az etnikai választóvonalak mentén alakulnak ki. Az ortodox keresztény szerbek Principet olyan valakiként ünneplik, aki Boszniát Szerbia részének tekintette. A szerb történelemkönyvekben Princip és társai "nagy felszabadító tettét" több mint húsz oldalon át ismertetik. "Hősök voltak, készek feláldozni az életüket a szabadságért és a felszabadulásért" - mondja Jovan Medosevic általános iskolai tanár a Szarajevótól nem messze található Pale városkában.

Éppen ezért népszerűtlen Princip a boszniai muzulmánok és boszniai horvátok körében. Az ő tankönyveikben csak egy mondatban említik Gavrilo Principet, egy titkos terrorista szervezet (a Fekete Kéz) tagjaként, aki "nem azért gyilkolta meg Ferenc Ferdinándot, hogy felszabadítsa Boszniát a megszállók alól, hanem azt akarta, hogy Bosznia egy nagy Szerb Királyság része legyen" - mondja Ermin Lazovic gimnazista.

A száz évvel ezelőtti Boszniában és Hercegovinában a muzulmánok és a horvátok inkább a fejlődést hozó Osztrák-Magyar Monarchia részeként látták volna szívesen hazájukat; a monarchia 1908-ban annektálta a két tartományt. A török uralom alól felszabadult Szerbiában viszont akkorra már nekiláttak annak, hogy az egész országban lebontsák a mecseteket.

A szarajevói első világháborús centenáriumi megemlékezések része a Bécsi Filharmonikusok koncertje és egy nemzetközi történész konferencia is, amelyen azonban nem vesznek részt szerb történészek. "Nem kerültek elő új tények, csak a meglévő dokumentumokat próbálhatjuk meg újra értelmezni" - mondja erről Draga Mastilovic boszniai szerb történész. "Azt várják tőlünk talán, hogy elfogadjuk az osztrák-magyar álláspontot, miszerint Szerbia okozta a háborút?" - tette hozzá.

Husnia Kamberovic, a konferencia egyik szervezője viszont úgy véli: "azok, akik még a konferencia kezdete előtt azzal vádolnak minket, hogy megpróbáljuk átértelmezni a történelmet, tisztában vannak azzal, hogy olyan kérdésekről akarunk párbeszédet kezdeni, amelyeket ők nem igazán kedvelnek". "Arról akarunk beszélni, milyen mértékben járult hozzá Németország expanzionista politikája, de ugyanúgy Szerbia Boszniával szembeni expanzionista politikája is a háború kitöréséhez" - mondta a történész.

2018. tél: 7 végzetes pillanat
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!