10 tény II. János Pálról
2014. május 28. 16:00
Korábban
1. A történelem első lengyel pápája, a 2014. április 27-én szentté avatott II. János Pál pápa Szent Péter utódai közül a harmadik leghosszabb ideig, 26 évig, 5 hónapig és 17 napig vezette a katolikus egyházat.
2. A Karol Wojtyla néven született II. János Pál szentté avatására kevesebb mint tíz évvel halála után került sor. Ennél gyorsabb csak Padovai Szent Antal kanonizációja volt a 13. században.
3. A holland származású VI. Adorján pápa 1522-23-as regnálása után 455 évvel, 1978-ban – II. János Pál megválasztásával – került ismét nem olasz pápa az egyházfői székbe.
4. A katolikus egyház két csodatételt köt II. János Pál nevéhez. A francia Marie Simon-Pierre, valamint a Costa Rica-i Floribeth Mora Diaz is a pápa halála után, az egykori egyházfőhöz imádkozva gyógyult fel betegségéből.
5. Fiatalkorában Karol Wojtyla hobbijai közé tartozott a futball és a síelés, de a színészkedés, valamint a vers- és drámaírás sem állt távol a későbbi egyházfőtől.
6. Karol Wojtyla az ellenzéki mozgalmak támogatójaként nagy szerepet vállalt a kelet-európai kommunista rezsimek megbuktatásában.
7. Bár a pontos számot illetően vannak eltérések, a források egyöntetűen arról számolnak be, hogy Karol Wojtyla legalább 10 nyelven beszélt. Munka előtt minden reggel öt nyelven olvasott újságokat.
8. Karol Wojtyla pápasága alatt a világ 129 országában járt. Utazásai során több mint egymillió kilométert tett meg, többet, mint bármelyik pápa a történelemben.
9. II. János Pál a vallásközi párbeszéd híveként többek között – a pápák közül elsőként – egy mecsetbe és egy zsinagógába is ellátogatott, a zsidóságot pedig nyilvánosan megkövette az antiszemitizmus bűneiért.
10. Bár II. János Pál súlyosan megsérült az ellene Mehmet Ali Agca török terrorista által 1981-ben elkövetett merényletkísérletben, az egyházfő megbocsátott az elkövetőnek.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
9. Demográfiai változások Magyarországon 1945-től
II. Népesség, település, életmód
- Propagandakampánnyal sem tudtak sok magyarországi szlovákot rávenni a Csehszlovákiába költözésre 1946-ban
- Hiába tiltakoztak sokan, több tízezer magyarországi németet telepítettek ki a kollektív bűnösség elve alapján
- Szinte bárki felkerülhetett a kitelepítendők listájára Rákosi alatt
- Magyarok is települtek át „szlovákként” Csehszlovákiába a lakosságcsere keretében
- Megérdemelték a kitelepítést a németek?
- Máig nem derült fény a hírhedt géprabló, „D. C. Cooper” kilétére 20:20
- Egyedi humorával nyűgözte le a közönséget Latabár Kálmán 18:05
- Macbeth, a tragikus hős és VI. Jakab, a boszorkányos király 16:05
- A protestánsok sérelmei vezettek az első defenesztrációhoz Prágában 15:05
- Az aszódi Podmaniczky–Széchényi-kastély 10:35
- Megpecsételte Napóleon sorsát a végzetes oroszországi hadjárat 09:50
- Saját országának nevét is megváltoztatta Mobutu, Zaire elnöke 09:05
- Utolsó pillanatáig nevettetett Harry Einstein, a nagy komédiás tegnap