2022. nyár: Mesebeli menyegzők
ITT támogathatsz bennünket

Deák Ferenc, a puritán politikacsináló

2014. április 25. 13:49 Németh Máté

A haza bölcse passzívan is tevékeny

A szabadságharc leverését követő megtorlás - tekintve, hogy az 1849-es év országgyűlési munkálataiban nem vett részt - nem érintette őt, de úgy döntött, hogy az ország közállapotára hivatkozva tartózkodik a bécsi udvar megkeresésétől. Anton Schmerling birodalmi igazságügy-miniszter egy tanácskozásra való invitálását 1850 áprilisában levélben utasította vissza. Az üzenet rövid úton ismertté vált az országban, így - Deák akaratán kívül - egy általa meg nem hirdetett politikai programmá vált az ún. passzív ellenállás. Az udvarral szembeni elutasító magatartás korántsem volt általános, de mindenesetre széleskörűnek bizonyult, különösen a nemesi vezetőréteg soraiban.

A hivatalviseléstől való távolmaradás, a visszahúzódás, a szabotázs, a hazai termékek preferálása a passzív rezisztencia lényeges elemei voltak, ahogy az ellenállás részévé vált számos más tevékenység is. A rémhírterjesztés, az öltözetben használt nemzeti színek, az adó fizetésének megtagadása, a nem megengedett körszakáll viselete, a magyar nyelv használatához való ragaszkodás minden lehetséges fórumon, a közmunkákra kirendelt járművek visszatartása vagy az állami dohánymonopólium elleni tiltakozás azzal, hogy sokan önként abbahagyták a pipázást. Ez a magatartásforma nem feltétlen volt egy tudatosan követett irány, de az abszolutizmussal szembeni fellépés egyik eszköze lett, amely kerülte a hatalommal való nyílt konfliktust.

Deák az ötvenes évek első felét kehidai birtokán élte, ahol a gazdálkodás mellett leginkább a vendéglátás tette ki napjainak jelentős részét. Nyílt politizálásba, ezáltal programalkotásba nem bocsátkozhatott, de az ország minden tájáról érkeztek látogatók Deákhoz, aki az anekdotázgatás mellett szívesen foglalkozott fafaragással is. Úgy vélte, a gépszerű munka jót tesz a gondolkodásnak, politikai megnyilvánulásait azonban csak egy szűk körnek tartogatta. 

A nyilvános élet más fórumain a volt miniszter nagyon is aktív volt. Úgy döntött, 1854-ben eladja birtokait a Széchenyi családnak és jövedelemre alapozva az ország központjába, Pestre költözik. A közéletben való tudatos szerepvállalása itt nagyobb teret engedett neki, életvitelén radikálisan azonban nem változtatott. Az Angol Királynő Szállodában bérelt egy három szobás lakosztályt, amelynek ajtaja némi túlzással állandóan, bárki előtt nyitva állt. Szivarfüst és anekdotázás fogadta a látogatókat Deák szobájában, amely rövid úton társasági-politikai központtá vált.

A közéleti aktivitás Deák részéről egyrészt a különböző egyesületek (Országos Magyar Gazdasági Egyesület), társaságok (Kisfaludy Társaság) által szervezett rendezvényeken való megjelenés, illetve a Magyar Tudományos Akadémia munkájában való részvételt jelentette - az akadémia igazgatótanácsának tagja is volt -, másrészről pedig több olyan esemény is volt, amelyet szívügyének tekintett. Talán legismertebb közülük a Vörösmarty Mihály árván maradt gyermekei anyagi megsegítésére szervezett mozgalom volt, valamint a költő műveinek kiadásának kézben tartása. De segítséget nyújtott Bajza József fiának támogatásában és Arany János pályájának egyengetése is fontos volt számára. 

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2022. nyár: Mesebeli menyegzők
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár