Hetven éve kezdődött a hazai zsidóság gettóba zárása

Embertelen körülmények

Szálasi Ferenc és a Nyilaskeresztes Párt 1944. október 16-ai, a náci Németország által támogatott puccsa után Budapesten először november 15-én jött létre gettó az Újlipótvárosban. A pápai, svájci, svéd, spanyol és portugál védelem alatt álló házak együttesét nevezték "nemzetközileg védett gettónak". Ezt a területet, ahol az engedélyezett 15 600 ezer ember helyett legalább háromszor annyian éltek, nem határolták körül. A védettség ellenére a nyilasok csoportosan keresték fel e házakat, hogy kirabolják, majd a Duna-partra hajtsák és agyonlőjék az embereket. Eközben számos diplomata és egyházi személy élete kockáztatásával is menteni igyekezett a zsidókat. A Váci út, Victor Hugo (akkor: Wahrmann) utca, Újpesti rakpart és Szent István körút alkotta négyszögből a Budapestet decembertől támadó szovjet hadsereg 1945. január 16-án szorította ki a németeket.

A VII. kerületben a gettót 1944. december 2-ára állították fel a Károly körút, Dohány utca, Kertész (akkor: Nagyatádi Szabó István) utca és a Király utca által határolt területen. Az itt lévő 4513 lakásban mintegy 55-70 ezer budapesti zsidó embert zsúfoltak össze, ide telepítették a város más részein lakókat is, míg a keresztényeket kiköltöztették. Az egészségügyi viszonyok minősíthetetlenek voltak, decemberben naponta 80-120 halottat vittek ki a zárt területről.

A VII. kerületi "nagy gettó" 1945. január 18-án szabadult fel a nyilasok uralma alól, míg a koncentrációs táborokban életben maradt zsidóságot 1945 tavaszán szabadították fel a szövetséges csapatok. Az 1941-es népszámlálás alapján - a revíziós lépések után megnövekedett területű országban - 725 ezer izraelita élt. Kétharmaduk meghalt a munkaszolgálat, a deportálások, a tudatos népirtás nyomán. A vidéki zsidóság gyakorlatilag teljesen megsemmisült, a Budapesten élők közül mintegy 100 ezren menekültek meg.

A történészek ötezer és hetvenezer közé teszik azoknak a magyarországi romáknak a számát, akik a holokauszt áldozataiként koncentrációs táborokban vesztették életüket. A cigány holokauszt, a porajmos áldozataira minden évben augusztus 2-án emlékeznek Magyarországon. 2000. január 18-án, a budapesti gettó felszabadításának 55. évfordulóján Pokorni Zoltán akkori oktatási miniszter javasolta, hogy a középiskolákban minden évben április 16-án emlékezzenek meg a holokausztról, azért, mert 1944-ben ezen a napon kezdődött meg az akkor Magyarországhoz tartozó Kárpátalján a zsidók gettókba kényszerítése.

1. A zsidók jogainak korlátozása
2. Embertelen körülmények

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

10. Államalapítás és az új rend megszilárdulása Magyarországon a 10–13. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
• A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
• Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
• 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
• Egyensúlyteremtő képességében rejlett Szent István sikereinek titka
• A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
• Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
• Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
• Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére