2022. nyár: Mesebeli menyegzők
ITT támogathatsz bennünket

Teleki Pál politikai vívódásai

2014. április 3. 12:24 Németh Máté

Hetvenhárom évvel ezelőtt lett öngyilkos Magyarország miniszterelnöke, Teleki Pál. Az életének saját kezűleg véget vető földrajztudós a 20. századi magyar történelem azon szereplőinek sorát gyarapítja, akiknek ellentmondásos a megítélése. Vitathatatlan eredményeit, az ország világháború utáni konszolidációjának megkezdését vagy később, a második világháborúban a náci Németország terjeszkedése nyomán elmenekültek befogadását beárnyékolja a hazai zsidóság helyzetéről és érvényesülésük korlátozásáról alkotott véleménye és gyakorlati lépései. A numerus clausus támogatása és az első két zsidótörvényben való közreműködése Teleki politikai pályafutásának fájó pontjai. Életútját végül az akkor és sokak által azóta is vitatott öngyilkossága tette tragikussá, az elveihez következetesen ragaszkodó tudós-politikus morális szempontok szerint döntött úgy, hogy véget vet életének. 

Tudós vagy politikus?

Földrajztudós, egyetemi oktató, külügyminiszter, miniszterelnök, vallás- és közoktatásügyi miniszter, főcserkész, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Csak néhány olyan pozíció, amelyben megtaláljuk Teleki Pált, a konzervatív szemléletű erdélyi grófot. Teleki tudósként és politikusként egyaránt maradandót tudott alkotni, teljesítménye és eredményei szellemi adottságain túl konzekvens magatartásának és a politikai játszmákat elhagyó egyenes jellemének is betudható.

Az 1879-ben született Teleki nagy múltra visszanéző erdélyi arisztokrata családból származott, amelynek tagjai között találunk erdélyi kancellárt (Teleki Mihály), 1848-as szabadságharcost (Teleki Sándor), politikust (Teleki László) és híres Afrika-utazót is (Teleki Sámuel). Nem csoda, ha a tragikus sorsú miniszterelnök érdeklődése igen széleskörű volt. A gimnázium elvégzése után állam- és jogtudományi ismereteit gyarapította felsőfokon, de emellett hallgatott szociológiai, földrajzi és mezőgazdasággal foglalkozó előadásokat is.

Kutatásai és írásai érintették a néprajzot, a filozófiát, jogtörténetet és a biológiai darwinizmus kérdését is. Doktori címének megszerzése után a Magyar Földrajzi Társulat főtitkára lett, illetve a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választották. Tudományos tevékenysége mellett a dualizmus kori Magyarországon már - a családi hagyományokhoz híven - a politikába is bekapcsolódott, évekig volt parlamenti képviselő az Andrássy-párt színeiben.

Az első világháború kitörése után frontszolgálatot vállalt. Előbb a szerb, majd az olasz hadszíntérre került, aztán a vereség után, 1918 szeptemberében többedmagával nekilátott megalkotni a híres „vörös térképet”. A Kárpát-medence földrajzi és népességi helyzetét felvázoló alkotás onnan kapta elnevezését, hogy a magyar etnikumot jól látható piros színnel jelölték a dokumentumon.

A következő évben némi svájci kitérő után, a Tanácsköztársaság idején egy másik erdélyi gróf és későbbi miniszterelnök, Bethlen István mellett a bécsi Antibolsevista Comitéban tűnt fel, majd a szegedi ellenforradalmi kormány tagjaként külügyminiszter lett. A kommunista hatalom bukása után tagja lett a Párizsba utazó magyar békedelegációnak, majd a trianoni békediktátum aláírása után röviddel, 1920 júliusában Horthy Miklós kormányzó kinevezte miniszterelnökké.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2022. nyár: Mesebeli menyegzők
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár