Lengyelek az 1. világháborúban
2014. március 26. 12:12 MTI
A lengyelek minden lehetséges forgatókönyvre felkészültek, és az első világháború végén, 123 éves felosztottság után sikerült visszaállítaniuk a független Lengyelországot, ezzel szemben Magyarország helyzete a háború következtében drámai mértékben romlott - összegezték a két ország első világháborús szereplését kedden egy budapesti kerekasztal-beszélgetés előadói.
Korábban
A lengyelek és az első világháború című fórumot a Habsburg Történeti Intézet rendezte az Első Világháborús Centenáriumi Emlékbizottsággal karöltve, egy több részből álló előadássorozat keretében. A három előadó Kovács István költő, író, műfordító, történész, polonista, Roman Kowalski budapesti lengyel nagykövet és Pálfalvi Lajos irodalomtörténész, műfordító, polonista, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem professzora volt.
Kovács István előadásában kiemelte: Lengyelország 1795-ös harmadik felosztása után az egész XIX. századi lengyel közgondolkodásban a "nagy háború" pozitív fogalom lett, ezt az eseményt állandóan várták. Tudták, hogy Lengyelország függetlenségének visszaállítására csak akkor nyílik esély, ha a három felosztó hatalom - Ausztria, Oroszország és Poroszország - egymással háborúba keveredik, ebben vereséget szenved, és belső forradalmakban meggyengül.
Noha erre sokáig semmilyen reális esély nem mutatkozott, a lengyelek kitartóan és tevékenyen készültek ennek az eseménynek a bekövetkeztére, és minden szempontból felkészültek a háború végére. A siker annak ellenére következett be, hogy a világháborúban a lengyelek három különböző hadseregben harcoltak, sokszor egymás ellen.
A függetlenség visszaállításának két fő koncepciója kristályosodott ki: az egyiket Józef Pilsudski képviselte, aki osztrák szövetségben képzelte el ezt, Galícia és a csupán névleg létező (kongresszusi) Lengyel Királyság egyesítésével, míg Roman Dmowski az oroszokkal keresett szövetséget.
![](https://ad.jumu.hu/www/images/8d4119b34f1e66a8ee64cee1036bddee.jpg)
Pilsudski mintegy 20 ezer fős lengyel légiót szervezett, amely az osztrákok oldalán harcolt, míg Dmowski kezdeményezésére Franciaországban megalakult egy 100 ezer fős lengyel haderő, a "kék hadsereg". Ezekből jött létre a háború után a független lengyel köztársaság hadserege.
Kovács István hangsúlyozta: amikor Lengyelország függetlenségét 1918. november 11-én kikiáltották, Pilsudskinak csupán egy 6 ezer fős hadserege volt, amely egy év múltán 900 ezres lett, 1920 augusztusában pedig már több mint 1 millió lengyel katona harcolt és aratott döntő győzelmet a "visztulai csodának" nevezett varsói csatában a Vörös Hadsereggel szemben, megvédve az ország függetlenségét egy újabb fenyegető felosztással szemben.
Magyarországnak ezzel szemben 1918 októberében a határokon kívül még 1 millió 200 ezer fős hadserege volt, amely pár hét múlva teljesen felbomlott. Ez a dilettantizmus csúcspontja volt - jelentette ki a történész.
A lengyelek a diplomáciában is ügyesebbek voltak, a nyugat-európai és amerikai emigrációban élő Ignacy Paderewski lengyel zongoraművész, későbbi miniszterelnök a lengyel ügy nagy hatású nemzetközi szószólója lett, aki a brit uralkodóházzal is kiváló kapcsolatokat ápolt - jegyezte meg.
Roman Kowalski előadásában felidézte, hogy magyar politikusok, képviselők a háború idején határozottan kiálltak a lengyel függetlenség mellett. Kulcsszerepet játszott ebben Andrássy Gyula, a monarchia utolsó külügyminisztere és Batthyány Tivadar ellenzéki képviselő. Kiállásuk nem volt teljesen ideológiamentes: a magyarok egy független Lengyelországban ellensúlyt láttak a pánszlávizmussal és az orosz terjeszkedéssel szemben.
Míg a magyarok a háború alatt kifejezhették támogatásukat a lengyel ügy mellett, ezt a lengyelek a háború után nem viszonozhatták a trianoni békediktátum felülvizsgálatát célzó magyar törekvések támogatásával, nem helyezkedhettek szembe az antanttal, de a magyarbarát érzelmek megmaradtak - hangsúlyozta a lengyel nagykövet.
Pálfalvi Lajos szerint a lengyelek a 123 évi felosztottság alatt nagyon mély ismereteket szereztek az oroszokról, de ezt a Nyugat soha nem akarta elismerni. Pedig a jelenlegi ukrajnai események azt bizonyítják, hogy Oroszország inkább tekinti magát Európa vetélytársának, semmint alkotórészének - vélekedett.
Támogasd a
szerkesztőségét!
![2024. nyár: Hírhedt emberrablások](/ih0Ax/article_issue/.275x275/167.jpg)
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
![](https://ad.jumu.hu/www/images/57caf2a3fe7581dfa7c42a7714b7d4d9.jpg)
![nácik](/ih0Ax/label/.cut-640x400/206.jpg)
nácik
- Korántsem biztos, hogy véget ért volna a háború a Valkűr sikerével
- Hitler legrégebbi harcostársa volt a hosszú kések éjszakájának fő célpontja
- Kegyvesztése után az amerikaiaknál lelt menedékre Hitler közeli barátja
- Nem állt meg az élet Franciaországban a német megszállás után
- Több mint fél évszázad után derült fény a híres fotó főszereplőjének kilétére
- Nem kegyelmeztek senkinek a német katonák a francia faluban
- Az első világháborúban kozákezredet vezetett az utolsó iráni sah tegnap
- Alig váltott ki sajtóvisszhangot a hajdúszoboszlói fürdő két háború közti megnyitása tegnap
- Önmaga védelmét látta el Fidel Castro a Moncada laktanya csúfosan végződő ostroma után tegnap
- Sikert sikerre halmozott a diplomáciában uralkodása idején I. József tegnap
- Interaktív technikai eszközök is segítik a geszti Tisza kastély kiállításának megismerését tegnap
- Cselszövéseivel saját magát is halálra ítélte Lope de Aguirre tegnap
- Folyamatosan lehet jelentkezni az MFB Otthonfelújítási Programjára tegnap
- Visszatér az éjszakai felvonulás a Debreceni Virágkarneválra tegnap