Négyszázötven éves a református oktatás Kecskeméten
2014. március 20. 10:46 MTI
Ünnepi istentisztelettel, jubileumi gálaműsorral emlékeznek meg a református oktatás kecskeméti elindulásáról a hét végén. A településen a török hódoltság idején, 1564-ben épült fel az első református iskola - mondta Varga Nándor, a Kecskemét-nyugati egyházrész református lelkipásztora.
Korábban
Kecskemét védettebb, nagyobb helynek számított, és az volt a török hódoltság idején, mert a város mindig kiemelt jelentőséggel bírt a török Porta politikájában - hangsúlyozta a lelkész.
Korabeli iratok szerint a fatemplom mellé építették fel az iskolát, amely földszintes, többszobás, szalma- vagy nádtetős, vályog-, illetve faépület lehetett. Kezdetben elemi oktatásnak és alsó gimnáziumi évfolyamoknak adott helyet. Az iskola a fatemplommal együtt 1678-ban leégett, majd 1753-ban Kecskemét földesurának, Koháry Istvánnak a támogatásával már kőből épült meg.
Varga Nándor a kecskeméti oktatás szempontjából fontosnak nevezte, hogy az iskola - kisebb-nagyobb szünetekkel - az 1948-as államosításig működött. Akkor három iskolát vontak össze: a református, a piarista és egy állami iskolát, amelyekből indult a Katona József Gimnázium - mondta a lelkész, hozzátéve, hogy az állam és az egyház közötti megállapodás alapján a katolikusok több iskolát tarthattak meg.
A Katona József Gimnázium a református iskola jogutódjának tekintette magát, 1964-ben, a református oktatás kecskeméti indulásának 400. évfordulóján a gimnázium égisze alatt tartották a megemlékezést. A lelkész szerint a rendszerváltáskor sikeres volt a református oktatás újraindítása: 1990-ben a Katona József Gimnáziumban, majd 1994-ben a Református Általános Iskolában is megkezdődött a tanítás.
Az évforduló keretében szombaton jubileumi gálaműsort rendeznek a Katona József Színházban, vasárnap pedig ünnepi istentisztelet lesz a templomban, Szabó István püspök hirdet igét.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
- Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
- 10 tény az Oszmán Birodalomról
- Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
- Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
- A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
- Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
- Előkerültek a mohácsi csata maradványai
- Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején
- A kisebbségek kárára képzelte el Csehszlovákiát Beneš a második világháború után 15:05
- Számos alkalommal sebesült meg, de imádta a csatazajt Sir Adrian Carton de Wiart 14:20
- József Attila egykor betiltott kötete és Apponyi Albert emlékirata is kalapács alá került 13:20
- Megtalálták a veszprémi Szentháromság-szoborcsoport eredeti szobrait 11:16
- Sérült hangszalagja ellenére is dúskált a sikerben Frank Sinatra 09:50
- A Szondi-teszt megalkotásában is jelenetős szerepe volt Kozmutza Flórának 08:20
- Saját magáról mintázta Árpád vezért Feszty Árpád tegnap
- Még a hóhér sem bírta a király elleni merénylő vallatásának látványát tegnap