7 végzetes pillanat

Tényleg Aachenben őrzik Nagy Károly csontjait

2014. február 5. 13:26

Bár ezt eddig is kevesen vitatták, a királyi ereklyéket 1988 óta vizsgáló német orvos szakértők a múlt héten bejelentették, hogy valóban az éppen 1200 évvel ezelőtt elhunyt frank uralkodó csontjait őrzik az aacheni katedrálisban található koporsóban.


Nem nyugodhatott békében

A Római Birodalom felélesztésén fáradozó frank király, I. Károly (Carolus Magnus vagy Karolus Magnus, Charlemagne) nagy mértékben kiterjesztette államát, egyesítve Nyugat- és Közép-Európa nagy részét, létrehozva ezzel a Frank Birodalmat. Lombardia királyává koronáztatta magát, majd 800. december 25-én III. Leó pápa a karácsonyi misén Rómában a fejére helyezte a császári koronát, ezzel "római császárrá" (Imperator Augustus) koronázta. Uralkodása úgy ismert mint a Karoling reneszánsz, a művészetek, a kultúra és a vallás feléledésének időszaka.

Nagy Károly szinte pontosan 1200 évvel ezelőtt, 814. január 28-án adta át lelkét a Teremtőnek, tetemét pedig még aznap eltemették az aacheni dómban található Pfalz-kápolnában, a pontos helyet azonban ma már nem lehet azonosítani. Az Európa atyjának is nevezett frank uralkodónak nem adatott meg a végső nyugalom. A magát a Nagy Károly-i örökség folytatójának tartó III. Ottó német-római császár (983-1002) volt az első, aki elrendelte állítólagos sírboltjának felnyitását, ahol Károly márványtrónján ült, fején koronával, kezében pedig jogarral. Néhány ereklyét ekkor Rómába vittek.

1165-ben Barbarossa Frigyes (1152-1190) a frank uralkodó földi maradványait lepecsételt ereklyetartóba helyezte, ahol máig is őrzik. Frigyes célja ezzel az volt, hogy legitim kapcsolatot teremtsen közte és a néhai császár között, valamint hogy Aachent - hasonlóan St. Denishez vagy Westminsterhez - zarándokhelyként pozícionálja újra. Ebben az évben III. Paszkál ellenpápa (1164-1168) szentté avatta Károlyt, ám azt a Szentszék soha nem ismerte el - sőt az 1179-es harmadik lateráni zsinat az összes rendelkezését semmissé nyilvánította.

A frank uralkodó ezúttal egy 3. századi római márványszarkofágot kapott, amelyen Perszephoné elrablása látható. Károly azonban sokáig itt sem nyugodhatott: 1215-ben II. Frigyes (1212-1250) német-római császár újra elrendelte az ereklyék exhumálását, majd egy arany ereklyetartót készíttetett maradványainak. Másfél évszázaddal később IV. Károly német-római császár (1346-1378) külön ereklyetartóba helyeztette Károly combcsontját és a koponyatetőt, majd XI. Lajos francia király (1461-1483) ugyanezt tette a karcsont singcsontjával és az orsócsonttal.

A királyok példáját 1861-ben a tudósok is "követték", amikor exhumálták Károly maradványait, majd 1988-ban - titokban - újra felnyitották a frank uralkodó koporsóját. A 26 évnyi kutatómunka eredményét csak most, múlt hét szerdán tették közzé. A Zürichi Egyetem kutatója, Frank Rühli, elmondta, a 94 csont és csontmaradvány vizsgálata nyomán immáron nagy valószínűséggel megállapítható, hogy valóban Carlemagne csontjai vannak Aachenben. Ahogy az a korábbi kutatásokból kiderült, Károly magasabb (184 centiméter) volt a kor átlagemberénél, amihez vékony testalkat (78 kilogramm) párosult, azt azonban sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudták, hogy valóban tüdőgyulladásban halt volna meg.

2018. tél: 7 végzetes pillanat
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!