'56-os emlékművet állítanak Szczecinben 

Az emlékműállítást Csepel testvérvárosa, Szczecin önkormányzata kezdeményezte tavaly októberben, a forradalom évfordulóján. A költségeket a magyar fél viseli. A második szovjet intervenció, 1956. november 4. után a szovjet csapatok hevesen támadták Csepelt az ottani ellenállás miatt, a városrészt bombatámadás is érte. Szczecin lakói szolidaritásuk kifejezéséül számos más lengyel városhoz hasonlóan segélyakciót szerveztek a magyaroknak: vért, gyógyszereket, gyógyászati segédeszközöket, élelmiszert küldtek a csepelieknek.

A több teherautónyi adomány a forradalom leverése után indult el és ért Csepelre. Szczecinben bélyeget is adtak ki, amelyen két egymásba fonódó kéz és a Szczecin-Csepel felirat látható. 1956. december 10-én a városban két-háromezer ember tüntetett a szovjet konzulátus épülete előtt a beavatkozás ellen. Megostromolták és elfoglalták a képviseletet. Ez volt az egyetlen szovjet külképviselet az egész keleti tömbben, amelyet megostromoltak és elfoglaltak. A rendőrség később a résztvevők közül többeket azonosított. Kirakatpereket rendeztek, többeket bebörtönöztek, másoknak a karrierje tört meg, évekig megfigyelték őket.

A megostromolt épület 1947-1990 között volt szovjet konzulátus, jelenleg a Nemzeti Emlékezet Intézetének (IPN) szczecini részlege működik benne. 2011-ben az épület falán háromnyelvű lengyel-magyar-angol emléktáblát avattak az egykori események emlékére. Az 56-os emlékművet az IPN-hez tartozó területen fogják felállítani. 

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

17. A polgári átalakulás programja és megvalósulása a 19. századi Magyarországon
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• Az öntörvényű Garibaldit két magyar bajtársa is segítette a szicíliai partraszállásában
• Újjáélesztette a hazai szabadkőművességet a „dualizmus kultúrpápája”
• Egyedülálló módon megbecsülte gyárának alkalmazottait Ganz Ábrahám
• Elismert régész és szabadkőműves is volt a "dualizmus kultúrpápája"
• A fogságból is megszökött a magyar statisztika atyja, Keleti Károly
• Veszteséges pénznyelőből jövedelmező ágazattá tette a magyar vasutat Baross Gábor
• Sokallta Bosznia megszállásának költségeit, ezért lemondott a miniszterségről Széll Kálmán
• 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
• Egy „második kiegyezés” juttatta hatalomba a Generálist és mamelukjait