Óriáslajhárokra vadászhatott az ősember Dél-Amerikában

A kérdés, hogy valójában mikor léphetett először ember a dél-amerikai földre, továbbra is parázsló viták kereszttüzében áll. A legtöbb tudós egyetért abban, hogy Latin-Amerika kolonizációja 15-13 ezer évvel ezelőtt kezdődhetett, s tulajdonképpen az észak- és dél-amerikai Clovis-kultúra népei lehettek az első lakói. Azonban az Uruguay területén megtalált fosszilizált bizonyítékok másról árulkodnak.

A Proceedings of the Royal Society B című folyóiratban megjelent tanulmány szerint az újabb régészeti leletek arra utalnak, hogy a kontinens déli részén jóval régebb óta tevékenykedhettek emberi közösségek, s tagjaik hatalmas lajhárokra és egyéb nagy testű emlősökre vadásztak. A radiokarbonos vizsgálatok szerint az Arroyo del Vizcaíno-i lelőhelyen feltárt lajhárcsont 29-30 ezer éves is lehet. "Álmodni sem mertünk volna, hogy e föld ilyen régóta lakott lehet" - mondta Richard Fariña uruguayi régész.

Sok kincset rejtett a sártenger

Dél-Amerika területén egykoron óriáslajhárok, kardfogú macskafélék, méretes armadillók (más néven szőrös tatuk) és sok egyéb, hatalmas méretű emlős bóklászott, a terület biológiai diverzitása a mostani afrikai szavannáéval versenghetett. Azonban 11 ezer évvel ezelőtt több tucat faj hirtelen eltűnt, aminek két magyarázata lehet: egy hirtelen fellépő klímaváltozás vagy egy esetleges emberi tevékenység, ami az eddigi álláspontot támasztja alá.

A pleisztocén kori Amerika leghatalmasabb emlősei akár az 5-6 méter hosszúságot is elérhették

1997-ben egy súlyos aszály következtében a helyi gazdák lecsapolták az Arroyo del Vizcaíno-i lagúnát, amelynek alján - mint kiderült - régészeti kincsesbánya rejtőzött. A hatalmas állatcsontok közül a legtöbb három, már kihalt óriáslajhárfajhoz tartozott. A lassúságukról ismert állatok négy tonnát is nyomhattak, így tömegük egy kisebb méretű elefántéval vetekedhetett.

A sárból előbukkant továbbá három glyptodont faj, vagyis a tatuk ősei; a vízilószerű toxodon, amelynek már nincsenek rokonai; a dél-amerikai kardfogú tigris (Smilodon populator); valamint az elefántszerű stegomastodon példányai.

A glyptodont növényevő páncélos emlős volt

Néhány csonton árulkodó véseteket találtak a kutatók, akik szerint ezt emberi eszköz okozhatta az állat bőrének lenyúzásakor, illetve húsának feldarabolásakor. Bár már több kutató is előállt hasonló, a széles körben elfogadott datálást felülíró elmélettel, Richard Fariña és csapata igyekszik óvatosan kezelni az eredményeket, hiszen így mintegy 15 ezer évvel korábbra tennék az ember dél-amerikai megjelenését. Az eddigi kutatások szerint az első emberi település a chilei Monte Verde közelében lehetett, s mintegy 14 ezer éve alapíthatták.

Az eredmények nem bizonyítják minden kétséget kizáróan, hogy ezt a bizonyos óriáslajhárt ember gyilkolhatta le, ugyanis a tanulmány szerzői is elismerik, hogy az elmúlt évezredek folyamán több minden is okozhatta az emberi kőeszközök nyomaira hasonlító véséseket.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

22. A középkori egyház
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Bűnösök tértek jó útra és régi ellenfelek kötöttek barátságot Sziénai Szent Katalin szavainak hatására
• Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
• Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?
• Ahol a püspök felügyelte a legjobb bordélyházakat: a középkori London alvilága
• Állam az államok felett – így épült ki a középkori egyház hatalma
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Démoni kísértések – így éltek a korai kereszténység sivatagi remetéi
• Válás és vallásszakadás – így született meg az anglikán egyház
• Tiltott játékok, alkímia, érvágás: ilyen volt az oxfordi egyetemisták élete a középkorban