Náci hatalomátvétel a sörcsarnokban

A sörházban

A magyar történelemtanításban elterjedt „sörpuccs” megtévesztő kifejezés, mert az eseményre nem egy kocsmában, hanem egy tömeggyűlésekre is alkalmas müncheni sörcsarnokban került sor (ilyen helyen gyűlést tartani ma is szokás a német politikában). November 8-ára hirdették meg ugyanis a bajor puccsisták naggyűlésüket a müncheni Bürgerbräukellerbe, ahol von Kahr Vom Volk zum Nation („A néptől a nemzetig”) című előadását hallgatta a tömeg, amelynek soraiban ott voltak München vezetői is. Az ötezer főt befogadó, zsúfolásig telt csarnokot hirtelen 600 SA-milicista vette körül, majd Hitler néhány vezetőtársával berontott a terembe.

Az előadókat az ajtó csapódása szakította félbe, majd Hitler fölpattant egy székre, mire többször a mennyezetbe lőtt, (egy másik visszaemlékezés szerint egyik segédje adta le a lövéseket). „A nemzeti forradalom kitört!” – kiáltotta a dermedt csendbe a későbbi Führer. „A bajor és a berlini kormányzatot eltávolítottuk a helyéről, és azonnal új kormányzatot alakítunk. A Reichswehr és a rendőrség barakkjait elfoglaltuk. Mindkét  fegyveres szerv csatlakozott a szvasztikához” – folytatta a valótlan állítások áradatát Hitler, amivel a bajor vezetőket akarta kész helyzet elé állítani. Ezután egy, a Rudolf Heß által már előre előkészített terembe mentek, ahol tíz perc alatt megejtették a kormányalakítást Kahrékkal. A három kényszerű szövetséges később azt állította, hogy mellüknek szegezett fegyverrel kényszerítették ki belegyezésüket, de időnyerés céljából mindenesetre együttműködtek.

A terembe visszatérő újdonsült „kormánytagok” döntését feszülten várta a tömeg, amelyet addig Hermann Göring felügyelt SA-kommandósaival. Hitler a feszült figyelmet fokozta azzal, hogy szinte suttogva kezdett el beszélni, majd fokozatosan váltott harsogó szónoki hangnemre. Beszédével sikeresen maga mellé állította a sörházban összegyűlt tömeget. Leváltottnak kiáltotta ki a bajor és a berlini kormányt, illetve Ebert államfőt. A tartomány kormányzójának von Kahrt,  kormányfőjének München rendőrfőnökét, egy bizonyos Pöhnert javasolta. A központi nemzeti kormány vezetését Hitler maga vette át, a hadsereg élére pedig Ludendorff tábornokot állította. Lossownak és Seissernek a hadügyi, illetve a rendőri tárcát ajánlotta a központi kormányban.

Az újdonsült „kormány” a színpadon bemutatkozott, és az érintettek Hitlerék támogatását nyilvánították ki. „A holnapi napon vagy győz a német nemzeti forradalom, vagy halottak vagyunk” – zárta teátrális beszédét, amelyet viharos tapsorkán fogadott. Retorikájában már október 14. óta használta a „Győzelem, vagy halál” jelszavát. Hitler jól használta ki a bajor lokálpatriotizmust is: végre a bajor Münchenből, és nem a poroszországi Berlinből dönthetik el Németország sorsát.

1. 1923: a válság éve
2. Fesztiválmentes október Bajorországban
3. A sörházban
4. A puccs sikertelensége

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

14. Az emberi jogok és a jogegyenlőség elve, az állampolgári jogok, kötelességek
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• A parasztfelkelés alkonyán született a nemesség bibliája
• Sztálin adott utoljára a székelyeknek autonómiát
• 225 éve született az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata
• Zsidók, magyarok, cigányok, holokauszt