Náci hatalomátvétel a sörcsarnokban

1923: a válság éve

Az 1918-ban köztársasággá alakult Németország, vagy ahogy az alkotmányozás helyéről nevezni szokás: a „weimari köztársaság” temérdek problémával nézett szembe a háború után. A csillagászati összegű jóvátételt a háborúban kimerült gazdaság nehézkesen tudta csak fizetni, az új köztársaság támogatóinak pedig a monarchista és a jobb- és baloldali szélsőséges mozgalmakkal kellett felvenniük a küzdelmet.

1920 márciusában a Kapp-Lüttwitz-puccs (amelyben mellékszereplőként Hitler is részt vett) és a Ruhr-vidéki munkásfelkelés még nem rengette meg az új rendszert, de már a krízis előjelei megmutatkoztak: 1921-ben Matias Erzberger politikus, míg 1922-ben Walther Rathenau külügyminiszter vált merénylet áldozatává. Még a válaszul meghozott szigorú köztársaságvédelmi törvények sem érték el a várt hatást.

Az 1923-as év nyitányaként január 10-11-én a Jóvátételi Bizottság határozata alapján francia-belga katonaság szállta meg Európa legnagyobb nehézipari centrumát, a Ruhr-vidéket, mondván, hogy Németország nem teljesíti rendesen a rá kirótt természetbeni jóvátételt. Erre a berlini kormány passzív ellenállásra, azaz sztrájkra szólította fel a munkásokat, hogy a franciák még egy gramm acélt se tudjanak hazavinni a területről. A Ruhr-válság oldalvizén pedig Litvánia foglalta el a Memel-vidéket, a német nép himnuszában is büszkén hangoztatott keleti bástyáját. Több sem kellett a nemzeti indulatok felkorbácsolásához. Az infláció drasztikus méreteket öltött, emberek milliói küzdöttek súlyos anyagi gondokkal, tömegek ábrándultak ki a köztársaságból, ami a szélsőségek megerősödéséhez és szeperatista mozgalmakhoz vezetett.

Szeptemberben a nem hivatásos, bújtatott hadsereg, az ún. „Fekete Reichswehr” fordult a berlini kormány ellen, Szászország és Türingia kormányválsága birodalmi beavatkozást igényelt, október 21-én kikiáltották a független Rajnai Köztársaságot, 23-án Hamburgban a kommunisták és a rendőrök összecsapása több tíz halottat hagyott maga után, de felkelések törtek ki Aachenben, Koblenzben, Bonnban, Wiesbadenben, Trierben és Mainzban is. A nácik sörházpuccsa tehát nem az egyetlen és nem is a legnagyobb veszély volt, ami a köztársaságot fenyegette 1923 őszén.

1. 1923: a válság éve
2. Fesztiválmentes október Bajorországban
3. A sörházban
4. A puccs sikertelensége

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód

• Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
• A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
• „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
• Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
• Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
• Így került Erdély 100 éve a románokhoz
• Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
• Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
• Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai