Vádat emeltek Biszku Béla ellen

A vádirat szerint az ’56-os forradalom és szabadságharc leverése után Biszku Béla szavazati és döntési joggal felruházott tagja volt az 1956. november elején megalakult Magyar Szocialista Munkáspárt központi, irányító és döntéshozó testületének, az Ideiglenes Intéző Bizottságnak - értesült a hvg.hu

A bizottság létrehozta az ún. „karhatalmat”, mint fegyveres alakulatot, hogy a forradalom és szabadságharc leverése után az részben rendfenntartó, részben a megtorlásban közreműködő és a polgári lakosság ellen fellépő szervezet legyen. Az Ideiglenes Intéző Bizottság közvetlenül irányította a karhatalom vezető testületét, a Katonai Tanácsot, annak feladatokat határozott meg és célokat tűzött ki, melyet a karhatalmi erők végrehajtottak.

A karhatalmi alakulatok a polgári lakosságra leadott sortüzekkel embereket öltek. A vádiratban említik 1956. december 6-át, amikor Budapesten, a nyugati pályaudvari vörös zászlós tüntetésen három ember meghalt. 1956. december 8-án Salgótarjánban összesen 46 ember, köztük nők és gyerekek haltak meg.

Emellett 1957. március 9-én a székesfehérvári karhatalom tagjai Martonvásárra érkeztek, hogy egyes ellenforradalmár-gyanús személyeknél házkutatást tartsanak. Ezen személyek között volt a Magyar Tudományos Akadémia három kutatója, akiket letartóztattak, majd órákon keresztül vertek. Egyikük több hét alatt gyógyuló súlyos sérülést szenvedett. Biszku Bélának a bűncselekményről szóló hivatalos jelentést 1957. április 9-én bemutatták, de ő büntetőeljárást hivatalból nem kezdeményezett, az ügy iratait irattározni rendelte.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

5. Demográfiai és etnikai változások Magyarországon a XVIII. században
II. Népesség, település, életmód

• „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
• Már ötéves korában megválasztották, de sohasem uralkodott az utolsó erdélyi fejedelem
• A másfél évszázadnyi török uralom mérlege