A druidák tervezték a legendás "római" utakat
2013. október 15. 18:13
Az egyenes, mérnöki pontossággal megtervezett római utak mítoszáról rántja le a leplet egy újonnan megjelenő könyv, amely azt állítja, hogy az érdem valójában a keltáké.
Korábban
A vaskori Britanniáról, Európáról és a babonás, barbár keltákról alkotott, sztereotípiáktól hemzsegő kétezer éves képet próbálja megváltoztatni – vagy legalábbis árnyalni – Graham Robb. A brit író-történész új könyvében, Az ősi utak - a kelta Európa elveszett térképének felfedezése (The Ancient Paths: Discovering the Lost Map of Celtic Europe) című munkájában leírja, hogy a druidák térképkészítő képességeit a történészek csak évszázadokkal később fedezték fel, és ők voltak az elsők, akik „megalkották a történelem legkorábbi pontos térképeit”.
A kelták tudományos teljesítményét szinte teljesen elfelejtették az eltelt évszázadokban, ezért döntött úgy a témán öt éven keresztül dolgozó Robb, hogy leszámol a fakunyhókban lakó nép bántóan leegyszerűsítő sztereotípiájával. Könyvében kifejti, hogy a druidák, azaz a kelták papjai koruk legnagyobb tudományos elméi voltak, akik amellett, hogy a vallási életet szervezték, döntőbíráskodtak és gyógyítással foglalkoztak, komoly eredményeket értek el a tudomány területén is.
A druidák ezenfelül már az időszámításunk előtti 4. században egyenes utakat terveztek és építettek – azaz több száz évvel azelőtt, hogy a hódító rómaiak végigmasíroztak volna a szigetország déli részein.
„Saját úthálózatuk volt, ahol a római legionáriusok vonultak” – így Robb. „Gyakran kérdezték, hogyan sikerült megépíteniük a rómaiaknak az Exeter és Lincoln között futó Fosse Way-t. Tudniuk kellett, hol végződik, holott Britannia ezen részét csak évtizedekkel később hódították meg a rómaiak. Hogyan sikerülhetett volna ez, ha nem ismerték a kelták útját?” – kérdezte sokat sejtetően a történész.
A gloucestershire-i Fosse Way
Robb először akkor vetette fel elméletét, amikor eltervezte, hogy kerékpárral végigteker az Ibériai-félszigettől az Alpokig több ezer kilométeren át egyenesen futó ősi úton, a Via Heraclea-on. A kutató ekkor vette észre, hogy a napforduló napkelte-pontjának irányvonalát követő út kelta településmaradványok mentén húzódik. Robb több száz franciaországi, angliai és írországi települést térképezett fel, s megállapította, a kelták úgy szervezték meg a településhálózatukat, hogy az a Napistenük útját tükrözze.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
17. A polgári átalakulás programja és megvalósulása a 19. századi Magyarországon
IV. Politikai berendezkedések a modern korban
- Az öntörvényű Garibaldit két magyar bajtársa is segítette a szicíliai partraszállásában
- Újjáélesztette a hazai szabadkőművességet a „dualizmus kultúrpápája”
- Egyedülálló módon megbecsülte gyárának alkalmazottait Ganz Ábrahám
- Elismert régész és szabadkőműves is volt a "dualizmus kultúrpápája"
- A fogságból is megszökött a magyar statisztika atyja, Keleti Károly
- Veszteséges pénznyelőből jövedelmező ágazattá tette a magyar vasutat Baross Gábor
- Sokallta Bosznia megszállásának költségeit, ezért lemondott a miniszterségről Széll Kálmán
- 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
- Egy „második kiegyezés” juttatta hatalomba a Generálist és mamelukjait
- Versenyt futottak a nagyhatalmak a német tudósokért a 2. világháború után 09:05
- Bár nem vett részt a jakobinus mozgalomban, börtönbe vetették Batsányi Jánost tegnap
- A németek által megalkotott tőrdöfés-legendával harcolta ki Sztálin a fegyverletételt tegnap
- Országos állatbarát program indult el a tiszadobi Andrássy-kastélyból tegnap
- Mindenki számára tartogat programokat a Várkert Bazár fesztiválja tegnap
- A tárgyak rejtélyes eredetét is megismerhetik a látogatók az idei Műtárgyak éjszakája fesztiválon tegnap
- Középkori templomrom, puskagolyók és katonák maradványai is előkerültek Visegrádnál tegnap
- Több legenda is elterjedt Ottlik Géza legismertebb művéről tegnap