A druidák tervezték a legendás "római" utakat
2013. október 15. 18:13
Az egyenes, mérnöki pontossággal megtervezett római utak mítoszáról rántja le a leplet egy újonnan megjelenő könyv, amely azt állítja, hogy az érdem valójában a keltáké.
Korábban
A vaskori Britanniáról, Európáról és a babonás, barbár keltákról alkotott, sztereotípiáktól hemzsegő kétezer éves képet próbálja megváltoztatni – vagy legalábbis árnyalni – Graham Robb. A brit író-történész új könyvében, Az ősi utak - a kelta Európa elveszett térképének felfedezése (The Ancient Paths: Discovering the Lost Map of Celtic Europe) című munkájában leírja, hogy a druidák térképkészítő képességeit a történészek csak évszázadokkal később fedezték fel, és ők voltak az elsők, akik „megalkották a történelem legkorábbi pontos térképeit”.
A kelták tudományos teljesítményét szinte teljesen elfelejtették az eltelt évszázadokban, ezért döntött úgy a témán öt éven keresztül dolgozó Robb, hogy leszámol a fakunyhókban lakó nép bántóan leegyszerűsítő sztereotípiájával. Könyvében kifejti, hogy a druidák, azaz a kelták papjai koruk legnagyobb tudományos elméi voltak, akik amellett, hogy a vallási életet szervezték, döntőbíráskodtak és gyógyítással foglalkoztak, komoly eredményeket értek el a tudomány területén is.
A druidák ezenfelül már az időszámításunk előtti 4. században egyenes utakat terveztek és építettek – azaz több száz évvel azelőtt, hogy a hódító rómaiak végigmasíroztak volna a szigetország déli részein.
„Saját úthálózatuk volt, ahol a római legionáriusok vonultak” – így Robb. „Gyakran kérdezték, hogyan sikerült megépíteniük a rómaiaknak az Exeter és Lincoln között futó Fosse Way-t. Tudniuk kellett, hol végződik, holott Britannia ezen részét csak évtizedekkel később hódították meg a rómaiak. Hogyan sikerülhetett volna ez, ha nem ismerték a kelták útját?” – kérdezte sokat sejtetően a történész.
A gloucestershire-i Fosse Way
Robb először akkor vetette fel elméletét, amikor eltervezte, hogy kerékpárral végigteker az Ibériai-félszigettől az Alpokig több ezer kilométeren át egyenesen futó ősi úton, a Via Heraclea-on. A kutató ekkor vette észre, hogy a napforduló napkelte-pontjának irányvonalát követő út kelta településmaradványok mentén húzódik. Robb több száz franciaországi, angliai és írországi települést térképezett fel, s megállapította, a kelták úgy szervezték meg a településhálózatukat, hogy az a Napistenük útját tükrözze.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
1956
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila
- Gerillaharcot vívtak a mecseki láthatatlanok a szovjetek ellen
- Kádárék közönséges bűnözőknek igyekeztek beállítani az 1956-os forradalom résztvevőit
- Három napot kért Konyev marsall a magyar forradalom leverésére
- Nagy-Britannia és Franciaország is elvesztette nagyhatalmi státuszát a szuezi válság után
- 56-os sajtószemle: miről írtak a lapok a forradalom alatt?
- Forradalmi hétköznapok: utcaképek 56-ban
- „Mintha karácsony lenne” – 1956 a hétköznapi emberek szemével
- Élete végéig gyászolta férjét Maléter Pál özvegye
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter 15:05
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére tegnap