A térképkészítőről mesélnek a régi északjelek

Sokféle forma

A szélrózsa közepén olykor arc, látkép, címer jelenik meg. Römisch Ferenc kamarai mérnöknek a regéci kamarai uradalmat ábrázoló, 1791. évi térképén  a magyar országcímer látható a szélrózsa közepén. Vertics József uradalmi és megyei mérnök a Károlyi család ősi nemzetségi, egyben bárói címerét helyezte a szélrózsa közepébe egy 1801. évi térképén, mely Károlyiné Harruckern Jozefa Csongrád, Békés és Csanád megyei birtokait mutatja. Chiapó Benjámin 1797-ben a Gaja-patak szabályozását ábrázoló térképén a szélrózsa közepébe arcot rajzolt. A budavári klarissza rendház tervrajzán a szélrózsát tájkép díszíti, Kray Pál Késmárk (ma Kežmarok, Szlovákia) környékének 1765. évi térképén a szélrózsa közepét látképpel díszítette. Nagy József szélrózsájának közepén virág látható.

Sok térképen a 18-19. században nem szélrózsát, hanem északjelet használtak. Ez legtöbbször nyílvessző alakú. Borsitzky Pál 1780-ban felnyilazott íjat - amelyben kozmikus szimbólumként az íj íve a Nap égi útját jelöli - rajzolt Szatmár megye térképére. Itt a nyílhegy mutatja az északi irányt, a húr rögzítési pontjai a kelet és a nyugati irányt. A nyílvesszőt olykor szalaggal, termékeny, zöldellő ággal díszítették, vagy a vesszőtestre helyezték a térkép címét, a léptéket, de akár magát a térképet is. Gyakori északjel még a mágnestű, de akár az iránytű is.

Északjel Borsitzky Pál 1780-as térképén

A Máramaros megyei Kőrösmező (ma Ясіня, Ukrajna) erdőit bemutató térképre 1781-ben Jakubicska Ferenc északjelként lándzsát rajzolt, amelyet egy trombitáló angyal tart. Coroni Sámuel 1780 körül készült Arad vármegyei kamarai erdők térképén üstökössel jelölte az északi irányt. Szalay Pál pálos szerzetes 1771-ben készített térképet Máriavölgyről (ma Marianka, Szlovákia). Ezen az északjel a búcsújáró hely kegyszobrát ábrázolja, amelyet a 18. század első felében csillagba foglaltak. A 19. században azonban egyre inkább az egyszerű, díszítés nélküli északjelek használata terjedt el.

Az alkalmazott sokszínű szimbólumoknak (számok, színek, formák, alakzatok, képszerű jelek stb.) köszönhetően a szélrózsák és az északjelek - gyakorlati és díszítő funkciójukon túl - a térképet készítő mérnök, térképész személyiségéről is sokat elárulnak.

Török Enikő cikke és a többi szélrózsát ábrázoló kép a Magyar Nemzeti Levéltár Archívumában található

1. Égtáj vagy szélirány?
2. Sokféle forma

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

ősz
Múlt-kor magazin 2010

• Az aradi vértanúk özvegyei
• Jan van Eyck és a Rózsa-regény
• A végzetes vonzerejű asszony
• Rosszéletű nők kalandjai a szabadságharc idején
• Hová lettek a bűnösök?
• Erős, mint a Bors, avagy az első magyar munkásmozgalmi kalandfilm
• A mélység titka: magyar roncskutatók víz alatti kalandjai Fokvárostól a Balatonig
• Az eredeti Széchenyi az igazi
• Charles Lindbergh pálfordulása a technikai vívmányoktól a környezetvédelemig