Sorsgyötörte magyar anyák

Hol van Dzsingisz kán sírja?

2013. szeptember 10. 08:52

Egyhamar nem várható, hogy megtalálják a Mongol Birodalom alapítójának, a gyakorlatilag a fél világot térdre kényszerítő Dzsingisz kánnak a sírját, de próbálkozásokban nincs hiány. A sokak szerint eleve kudarcra ítélt nagy versenyfutás miatt még mindig kevés szó esik "műve" folytatójának, Ögödej nagykánnak a sikereiről, holott - állítják történészek - nélküle a mai Mongólia sem létezne.


A nagykán halálos ágyán

Halála nem volt hősi: a Kínát, Oroszországot, Perzsiát, a Közel-Keletet és Kelet-Európát igája alá hajtó, a mongol törzseket egyesítő és a hatalmas Mongol Birodalmat megalapító katonai vezető, a legendás Dzsingisz kán, miközben csapatai 1227 nyarán már a tangutok fővárosát ostromolták, a mai Ningxia helyén, Pingliangtól nyugatra leesett a lováról. A nagykán a balesetből már soha nem tudott felépülni.

Rabszolgák és szolgák fehér pokrócba csavarva vitték a nagy hódítót végső, máig ismeretlen nyughelyére. Az elmúlt évszázadban több tucat régész és kalandor indult útnak a kies ázsiai vidékre, hogy megtalálja a mongolok között ma is nagy, szinte vallási tiszteletnek örvendő, a mongol nemzeti öntudatot megtestesítő birodalomalapító sírját. A csúcstechnológiás régészeti módszereknek hála, ma már Dzsingisz kán temetkezési helyének megtalálása sem lehetetlen vállalkozás, ám a régészek egyelőre egymással vitatkoznak, hogy merre is keressék a nagykán sírját.

A mongol álláspontot a nemzeti identitás szövi át: a mongolok szerint ugyanis nemzeti hősük egyértelműen valahol a belső-ázsiai országban lehet eltemetve, egy orosz kutató viszont az állítja, hogy a hódító a mongol határ mellett alussza örök álmát – igaz, annak orosz oldalán, a Tuvai Köztársaság területén. Mindeközben a szomszédos Kína expedíciót küldött az Altáj-hegység alacsony dombjaihoz, mondván, a tangutok ellen harcoló nagykánt ott, Kína északi részén temették el.

Ősi nomád hagyomány szerint a mongolok is titkos helyen temették el uralkodóikat, valószínűleg így óvták meg örök nyugalmukat a sírrablóktól és egyéb fosztogatóktól. Dzsingisz kán sírja fölé hívei fákat ültettek, majd a mongol harcosok lemészárolták a sírt megásó rabszolgákat, de miután visszatértek szálláshelyükre, őket is felkoncolták, így végül senki nem tudta, hová temették el a nagy hódítót.

Legutóbb egy 30 éves kutató, Albert Lin próbálkozott a sír megtalálásával. A Kaliforniai Egyetem munkatársa radarvizsgálatokkal és nagy felbontású műholdfelvételekkel térképezte fel az észak-mongóliai Burkhan Khaldun-t – azt a helyet, ahol feltételezése szerint Dzsingisz kán csontjai lapulhatnak. Néhány kutató azonban óva int attól, hogy a felfokozott várakozás közepette máris elképzeljük, ahogy kiemelik Dzsingisz kán maradványait, mivel egy esetleges nagyobb sírkomplexum felbukkanása még nem jelenti azt, hogy ott valóban a hódítót temethették el.

A Dzsingisz kán sírja utáni hajsza szinte teljesen elhomályosította a német és mongol régészek legutóbbi felfedezését, a Mongólia fővárosától, Ulánbátortól 320 kilométerre nyugatra található, Dzsingisz kán harmadik fia, a Mongol Birodalmat második nagykánként irányító Ögödejhez köthető sztyeppei palota feltárását. A papírpénzt és postarendszert bevezető Ögödejt igazi reformernek tartják, akinek egyik legnagyobb érdeme, hogy megerősítette az Övörhangaj megye (ajmag) északnyugati sarkában még apja által alapított Karakorumot (a történet szerint 1218-19-ben Dzsingisz kán itt gyűjtötte össze csapatait a Hvárezm Birodalom elleni hadjáratra), ahol falakat emeltetett és palotát építtetett.

A Marco Polo által is említett Karakorum a Mongol Birodalom fővárosa volt a 13. században, igaz, csak körülbelül harminc évig. Ögödej igazi multikulturális várost álmodott az Orhon-völgybe: a városban volt muszlim és kínai negyed, buddhista templomok, mecsetek, sőt még egy keresztények számára épült templom is színesítette a települést. A geomagnetikus mérések szerint a város északnyugati része beépítetlen maradt, itt verhették fel jurtáikat a mongol városlakók.

A szinte a semmi közepébe felépített város ötlete mai szemmel nézve minimum ambiciózus volt: a Karakorumot körülölelő legelőkön erőltetett menetben zajló földművelés és állattenyésztés nem hozott átütő sikert, az elitnek napi ötszáz, ökörrel húzott, élelmiszerrel megpúpozott kocsit kellett leszervezni Kínából, hogy biztosítsák a városlakók élelemellátását. A történészek mindezek ellenére megegyeznek abban, hogy Ögödej legalább olyan fontos személy volt, mint Dzsingisz kán, mivel folytatta apja hódításait, stabilizálta a birodalmat, amelynek központi adminisztrációját is megszervezte – nem véletlen, hogy Ögödej 1241-es halála véget vetett az Európa ellen irányuló mongol inváziónak.

2018. tavasz: Sorsgyötörte magyar anyák
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!