Vegyi fegyverrel akarta elüldözni a bolsevikokat Churchill

A brit birodalmi vezérkar tisztában volt azzal, hogy világméretű skandalum kerekedhet abból, ha az emberek megtudják, hogy a kormány egyáltalán fontolóra veszi vegyifegyver-készletének bevetését. Winston Churchill azonban – akkoriban mint hadügyminiszter és légügyi miniszter – lesöpörte a kabinet aggodalmait. A vegyi fegyverek nagy támogatójának hírében álló miniszter eltökélt volt abban, hogy bevesse a hivatalosan 1954-től tömegpusztítónak számító fegyvereket a bolsevikok ellen Oroszország északi részén.

1919-ben Churchill fő elfoglaltsága a szövetséges intervenció volt az orosz polgárháborúban. A miniszter rendíthetetlen szószólója volt a beavatkozásnak, és kijelentette, hogy a bolsevizmust „a bölcsőjében kell megfojtani”. A britektől egyébként nem állt távol a vegyi fegyverkezés, s nem is kell túl messzire visszamenni a történelemben: a harmadik gázai csatában (1917) Edmund Allenby tábornok tízezer fojtógázzal töltött lövedéket lőtt ki az ellenséges hadállásokra – ekkor még kevés sikerrel.

Az első világháború utolsó hónapjaiban aztán a kormányzati felügyelet alatt működő Porton in Wiltshire-i laboratóriumokban egy sokkal veszélyesebb fegyvert fejlesztettek ki brit tudósok: az "M Device"-t, ami egy mesterségesen előállított arzénvegyület származék (adamsite) volt. A fegyver kifejlesztője, Charles Howard Foulkes királyi hadmérnök „minden idők leghatékonyabb vegyi fegyverének” nevezte az M Device-t. A Porton Down-i kísérletek szerint valóban szörnyű fegyver volt: hányás, vérköhögés, állandó fáradtság voltak a főbb tünetek. A kémiai fegyverkezés irányítója, Sir Keith Price meg volt róla győződve, hogy bevetésével felgyorsítható a gyűlölt bolsevik rendszer bukása.

London – Churchill legnagyobb bánatára – azonban vonakodott bevetni a kémiai fegyvert, miközben a későbbi háborús miniszterelnök már azt tervezte, hogy az M Device-t akár az észak-indiai rebellis törzsek ellen is fel lehet használni. „Határozottan kiállok a mérges gázoknak a civilizálatlan törzsek elleni bevetése mellett” – jelentette ki egy azóta nyilvánossá vált titkosított memorandum szerint. Churchill kritizálta a kormánytagok „finnyásságát”, s „ésszerűtlennek” nevezte az India Office-nak a vegyi fegyver használatával kapcsolatos ellenvetéseit.

Churchill szava döntött: 50 ezer M Device-t szállítottak hajóval Oroszországba. A brit légierő 1919. augusztus 27-én vetette be titkos fegyverét az Arhangelszktől 170 kilométerre délre levő Jemca ellen. A támadássorozat szeptemberben tovább folytatódott a bolsevikok által irányított városok és falvak elle, azonban a fegyver részben a kiszámíthatatlan őszi időjárás miatt jóval kisebb hatásfokkal működött, mint azt Churchill remélte. Még abban a hónapban leállították a vegyi támadást, majd a megmaradt fegyvereket a Fehér-tenger mélyére száműzték.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

11. A kiegyezéshez vezető út, a kiegyezés tartalma és értékelése
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• Véreskezű zsarnokból Ferenc Jóska – hét évtized „a birodalom első hivatalnokaként”
• A Magyarországgal való kiegyezés felé mozdította el Bécset a königgrätzi vereség
• Külpolitikai kudarcok kényszerítették Bécset a Kiegyezésre
• Deák Ferenc tollba mondta a húsvéti cikket, hogy kézírását se ismerjék fel
• Ferenc József is fogadta az 1849-ben jelképesen felakasztott Andrássyt
• 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
• Egyenes út vezetett a kiegyezéstől Trianonig? – az 1867. évi alku 150 év távlatából
• Kossuth a bukás biztosítékát, mások az ország aranykorát látták a Kiegyezésben
• Megoldódott Sisi koronázási fotóinak rejtélye