Akiknek 24 óra alatt kellett elhagyni Budapestet
2013. július 29. 14:12
A Rákosi Mátyás és társai vezette kommunista diktatúra legsötétebb időszakában, 1951 nyarán több mint húsz budapesti család érkezett váratlanul a községbe, mivel a fővárosból minden indoklás nélkül kitiltották és karhatalom segítségével ide szállították őket.
Korábban
Az előkészületek
Gyulaháza Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Közép-Nyírség északkeleti részén fekvő, közel kétezer lakost számláló település. Az itt élők közül már csak nagyon kevesen emlékezhetnek azokra az eseményekre, amelyek bemutatására jelen tanulmány vállalkozik. A Rákosi Mátyás és társai vezette kommunista diktatúra legsötétebb időszakában, 1951 nyarán ugyanis több mint húsz budapesti család érkezett váratlanul a községbe, mivel a fővárosból minden indoklás nélkül kitiltották és karhatalom segítségével ide szállították őket. A tanulmányban a szerző megpróbálja e tragikus eseménysort kronologikusan felvázolni, az ebben érintett budapesti családokat bemutatni, és e családok gyulaházai életét, valamint a kitelepítések megszüntetése utáni sorsát ismertetni. Mindezek alapjául nagyrészt a feldolgozott levéltári források, kisebb részben pedig személyes visszaemlékezések szolgálnak.
A rendőrség 1951 tavaszán két hét alatt állította össze a „nem kívánatos elemek” jegyzékét, amely a kitelepítések alaplistája lett. A kitelepítendő családok feltérképezése és a birtokba veendő házak és lakások számbavétele szempontjából igen fontos mozzanat volt, amikor a kitiltásra szánt családokat egy adatgyűjtési kérdőíven összeírták. A Gyulaházára szánt családok esetében erre 1951. március 31. és június 14. között került sor. Ez úgy zajlott le, hogy egy rendőrnyomozó sorra járta azokat a házakat, ahol a kiszemelt családok laktak, és a házfelügyelők, a házbizalmik vagy a háztömbmegbízottak segítségével töltötte ki a kérdőívet. De olyan esettel is találkozhatunk, amikor az adott család egyik tagját vagy a náluk lakó háztartási alkalmazottat kérték fel erre, persze konspiráltan.
A négyoldalas kérdőív kitöltésével a Belügyminisztérium az alábbi információkra tett szert: mi a lakás pontos címe, és kik laknak benne, a listavezető születési helye és ideje, anyja neve, iskolai végzettsége, munkahelyei, jövedelme, korábban hol lakott, a családtagok közül kik hol dolgoznak, hány szobás a lakás, és mennyi lakbért fizetnek érte. Ezek a kérdőívek sorszámot is kaptak, ebből kiderül, hogy a rendőrség több mint 18 000 ilyen kérdőívet vett fel. Tehát sokkal többet, mint amennyi családot végül is kitiltottak Budapestről. Valószínűleg jórészt ezen felvett kérdőívek alapján választották ki – eddig még ismeretlen szempontok szerint – azokat a személyeket, akiknek végül is el kellett hagyniuk a fővárost. A kitiltó véghatározatokat is e kérdőívek alapján töltötték ki. Jól látszik, hogy ha a kérdőíven rosszul írtak le egy nevet, vagy rosszul adták meg a személyek közötti rokonsági kapcsolatot, akkor ez a hiba szinte mindig visszaköszön a véghatározatokon is.
Közben Házi Árpád belügyminiszter a megyei tanácsok képviselőit eligazításon tájékoztatta az egyes megyékbe meginduló betelepítésekkel kapcsolatos információkról. Később, 1951. június 26-án Rudas György rendőr alezredes a Szabolcs-Szatmár Megyei Tanács Végreható Bizottsága (VB) elnökének írt levelében még az alábbiakkal egészítette ki a tudnivalókat:
1. A BM a betelepítés napjait és az érkezés hozzávetőleges időpontját esetenként fogja közölni.
2. A megyei tanács a beköltözés zavartalan lebonyolítása érdekében ezekre a napokra küldje ki az adott községbe egy-egy felelős, politikailag megbízható és intézkedni képes előadóját.
3. A kitöltött lakásbeutaló véghatározatokat a megyei tanács a beköltözés napján fogja megkapni.
4. Az átvétel után ezeket a beutaló véghatározatokat azonnal az igénybe vett lakrész tulajdonosának ki kell kézbesíteni, és őt a szoba azonnali kiürítésére fel kell szólítani.
5. A megyei tanácsnak gondoskodnia kell arról, hogy a kirakodó vasútállomáshoz megfelelő számú fuvar- és rakodómunkás legyen kirendelve, hogy a kirakodás és a beszállítás minél gyorsabb legyen. Ha a vasútállomás a községtől messzebb, 10–15 km-re van, és különösen, ha más községen is átvezet az út, a beköltözéshez a tanácsnak tehergépkocsikat kell biztosítania.
6. A beszállítandó ingóságok mennyiségét úgy kell számolni, hogy a családfő ötszáz, a családtagok fejenként kétszázötven kilogramm ingóságot vihetnek magukkal.
7. A beköltözés után az odatelepítetteknek a megyei rendőrkapitányság határozatot kézbesít ki, melyben közli, hogy új lakóhelyük kényszerlakhelynek tekintendő, és azt csak rendőrhatósági engedéllyel hagyhatják el.
8. A Budapestről kitiltottaknak a kitiltó véghatározat szerint jogukban áll kérelmezni, hogy más községben telepedhessenek le. Ha a kérelmező a megye területén belül akar más községbe telepedni, úgy kérelmének elbírálására a megyei tanács az illetékes. A kérelem elbírálásánál azonban figyelembe kell venni, hogy szocialista városokba, községekbe vagy az iparfejlesztési tervbe beállított községekbe a betelepedést engedélyezni nem lehet. Ha a kérelem más megye területére szól, akkor azt fel kell terjeszteni a Belügyminisztériumba.
9. A beköltözés után a szóban kapott szempontok figyelembevételével az odatelepítettek foglalkoztatásáról gondoskodni kell.
10. A községeknek a betelepítéssel kapcsolatos hangulatáról mindennap 10 óráig a Belügyminisztériumba jelentést kell tenni.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
2. Hunyadi Mátyás uralkodása
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- Oroszlánrészt vállalt Mátyás királlyá választásában Szilágyi Erzsébet
- Szinte teljesen ködbe burkolózik Szilágyi Erzsébet élete
- Bár kevés biztosat tudunk róla, rendkívül fontos szerepet játszott a magyar történelemben Szilágyi Erzsébet
- Magyarország történetéről szóló, elveszettnek hitt 16. századi kéziratot vizsgálnak a BTK kutatói
- A befolyásolható ifjú király előbb esküt tett Hunyadi Lászlónak, majd kivégeztette
- Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
- Fényes győzelmet arattak Kinizsiék Kenyérmezőnél a portyázó törökök felett
- A kiéheztetés lassú, de biztos fegyverével kényszerítette térdre Ausztriát Mátyás király
- A skót klánalapító, a skizofrén és a püspök – öt királyi fattyú a magyar történelemből
- Súlyos társadalmi problémákra hívta fel a figyelmet regényeiben Aldous Huxley 20:20
- Sokszor napokig viselte ugyanazt a ruhát Hetty Green, a milliárdos üzletasszony 19:05
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle 16:05
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter 15:05
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap