Volt-e a neandervölgyinek anyanyelve?

Az MPI for Psycholinguistics kutatói, Dan Dediu és Stephen C. Levinson szerint a mai modern nyelveink és maga a beszéd képessége visszavezethető egészen addig az ideig, amikor utolsó közös ősünkkel, a neandervölgyivel, közel félmillió évvel ezelőtt még egy nyelvet beszéltünk.

A neandervölgyi léte 200 évvel ezelőtti felfedezése óta mind a tudományos világot, mind az általános közvéleményt lenyűgözi. Kezdetben a kutatók úgy gondolták, hogy egy ügyetlen, semmire sem képes vadállattal van dolgunk, aki egykoron csak morogni tudott, bár Nyugat-Eurázsiát néhány emberi tulajdonsága segítségével a rendelkezésére álló több százezer év alatt be tudta népesíteni. Azt már régóta tudjuk, hogy a neandervölgyiek a legközelebbi rokonaink voltak, s közel félmillió évvel ezelőtt egy közös őstől (valószínűleg a Homo heidelbergensistől) származtunk, azonban az sohasem volt teljesen világos, hogy milyen kognitív képességekkel rendelkeztek, illetve hogy több ezer éves együttélést követően a modern embernek miként sikerült a helyébe lépnie.

A közelmúlt paleoantropológiai és régészeti felfedezései és a régi leletek újraértékelése, de különösen a rendelkezésünkre álló ősi DNS alapján egyre több kutató ismeri fel, hogy a neandervölgyiek sorsa rendkívül szoros módon fonódott össze a miénkkel és távolról sem lassú, ügyetlen, semmirekellő jószágokról van szó, hanem fejlett egyedekről, akiknek kognitív képességei és kultúrájuk hasonló volt a modern emberéhez.

Dediu és Levinson felülvizsgál minden a témához kapcsolódó szakirodalmat, s azzal érvelnek, hogy a modern nyelv és beszéd ősi jellemzői jóval korábbra visszanyúlnak az időben, így ennek előnyeit a neandervölgyi és a gyenyiszovai ősember is élvezhette. Értelmezésük lényegében ellentmond a legtöbb nyelvésszel, akik szerint ez a képesség jóval később, hirtelen, egy genetikai folyamat eredményeként alakult ki.

A renitens kutatók elképzelése a nyelv kialakulását mintegy egy millió évvel teszi korábbra, valahol a Homo nemzettségünk 1,8 millió évvel ezelőtti kialakulása és a Homo heidelbergensis megjelenése közötti időre. Mindez ellentmond az eddig a legtöbbek által elfogadott nézetnek, amely szerint egy egyedi mutáció vezetett a nyelv kialakulásához, míg a mostani kutatás szerint a biológiai és kulturális újítás fokozatos felhalmozódásának eredménye lehetett maga a beszéd.

A szakértők szerint az Afrikából kirajzó őseink kulturálisan is találkoztak a neandervölgyivel és a gyenyiszovai ősemberrel, a genetikai találkozáshoz és géncseréhez hasonlóan „kultúracsere” is lejátszódhatott, ami azt jelenti, hogy nyelvünk akár valamelyest megőrizhette a neandervölgyi beszédének bizonyos elemeit, tehát beszédünk egy parányi része a neandervölgyitől származhat.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

17. A polgári átalakulás programja és megvalósulása a 19. századi Magyarországon
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• Az öntörvényű Garibaldit két magyar bajtársa is segítette a szicíliai partraszállásában
• Újjáélesztette a hazai szabadkőművességet a „dualizmus kultúrpápája”
• Egyedülálló módon megbecsülte gyárának alkalmazottait Ganz Ábrahám
• Elismert régész és szabadkőműves is volt a "dualizmus kultúrpápája"
• A fogságból is megszökött a magyar statisztika atyja, Keleti Károly
• Veszteséges pénznyelőből jövedelmező ágazattá tette a magyar vasutat Baross Gábor
• Sokallta Bosznia megszállásának költségeit, ezért lemondott a miniszterségről Széll Kálmán
• 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
• Egy „második kiegyezés” juttatta hatalomba a Generálist és mamelukjait