Bahreinben volt az egyik legősibb kereskedelmi civilizáció

Istenek otthona

A saari faragott kövek mellett lévő megfeketedett állati csontok és az elszenesedett föld arra utal, hogy a rézpillérek övezte oltárt egykor isteneknek szánt áldozatok bemutatására használták. A központi oltár mellett faragott lépcső vezetett le egy mély, kőfallal körbevett medencéhez, amelyet a számtalan föld alatti forrás egyike táplált. A hitvilág szerint itt élt a három fő sumér isten közül az egyik, Enki, az édesvizek és a bölcsesség istene.

A Dilmun-civilizáció területe a sziget vízkészletének zömét magában foglalta, de Bahrein az ókorban egyébként is egy hatalmas oázisnak számított a szárazföldi, sivatagosabb vidékekhez képest. Részben emiatt terjedhetett el az az elmélet, mely szerint akár Bahrein is lehetett a bibliai Édenkert.

Abdullah Hasszán Dzsehja, az ókori erőd kutatásáért felelős szakember szerint azonban a sziget termékeny jellege nem csupán a mezőgazdaságot ösztönözte. „Eddigi kutatásaink szerint a dilmuni vallási gyakorlatokat és hiedelmeket szinte össze sem lehet hasonlítani a korszak többi fejlett társadalmáéval” – magyarázta. „Hitüknek sok közös vonása volt a mezopotámiai és az ókori egyiptomi vallással. A túlvilágban való hitüknek legjobb bizonyítéka az a tény, hogy a halottak mellé élelmiszereket, ivóvizet, különböző eszközöket, aranyat és fegyvereket is eltemettek” – tette hozzá.

A dilmuni kereskedőknek monopolhelyzetük volt a rézkereskedelemben, s ők szállították hajókon az értékes árucikket az ománi bányákból a mezopotámiai városokba. A kutatók cáfolják azt az elméletet, hogy az Arab-félsziget őskori lakói Bahreint egy egyszerű temetőként használták volna. Bár a számok tükrében első pillantásra ez akár még elképzelhetőnek is tűnhetne: a szigeten eddig mintegy 170 ezer sírhalmot tártak fel mintegy 30 négyzetkilométeren, ami a 694 négyzetkilométeres sziget mintegy 5 százalékának felel meg. A temetők többsége az i. e. 2-3. századból származik, ám sokuk csupán kétezer éves. A legrégebbi és legnagyobb sírhalmok az Aali városában talált királyi sírok, amelyeknek magassága 15 méter, átmérőjük pedig a 45 métert is meghaladja.

1. Az összekötő kapocs
2. Istenek otthona

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Római Birodalom

• Julius Caesar felemelkedése: stratégia, szenátus és a XIII. légió
• Római kori tömegsírt fedeztek fel Bécsben 
• Történelem és nyelvészet: a gladiátor szó nyomában
• Hannibál ostroma, mely lángra lobbantotta Róma haragját
• Császári arany – 5000 fontért kelt el a különleges római érme
• Rendkívül értékes római hadizsákmányt fedeztek fel Utrecht közelében
• Rituálék és demokrácia: szavazások az ókori Rómában
• Vespasianus – A birodalom újjáépítője
• Róma: hódításra ítélve