Bahreinben volt az egyik legősibb kereskedelmi civilizáció
2013. május 23. 17:22
Korábban
Istenek otthona
A saari faragott kövek mellett lévő megfeketedett állati csontok és az elszenesedett föld arra utal, hogy a rézpillérek övezte oltárt egykor isteneknek szánt áldozatok bemutatására használták. A központi oltár mellett faragott lépcső vezetett le egy mély, kőfallal körbevett medencéhez, amelyet a számtalan föld alatti forrás egyike táplált. A hitvilág szerint itt élt a három fő sumér isten közül az egyik, Enki, az édesvizek és a bölcsesség istene.
A Dilmun-civilizáció területe a sziget vízkészletének zömét magában foglalta, de Bahrein az ókorban egyébként is egy hatalmas oázisnak számított a szárazföldi, sivatagosabb vidékekhez képest. Részben emiatt terjedhetett el az az elmélet, mely szerint akár Bahrein is lehetett a bibliai Édenkert.
Abdullah Hasszán Dzsehja, az ókori erőd kutatásáért felelős szakember szerint azonban a sziget termékeny jellege nem csupán a mezőgazdaságot ösztönözte. „Eddigi kutatásaink szerint a dilmuni vallási gyakorlatokat és hiedelmeket szinte össze sem lehet hasonlítani a korszak többi fejlett társadalmáéval” – magyarázta. „Hitüknek sok közös vonása volt a mezopotámiai és az ókori egyiptomi vallással. A túlvilágban való hitüknek legjobb bizonyítéka az a tény, hogy a halottak mellé élelmiszereket, ivóvizet, különböző eszközöket, aranyat és fegyvereket is eltemettek” – tette hozzá.
A dilmuni kereskedőknek monopolhelyzetük volt a rézkereskedelemben, s ők szállították hajókon az értékes árucikket az ománi bányákból a mezopotámiai városokba. A kutatók cáfolják azt az elméletet, hogy az Arab-félsziget őskori lakói Bahreint egy egyszerű temetőként használták volna. Bár a számok tükrében első pillantásra ez akár még elképzelhetőnek is tűnhetne: a szigeten eddig mintegy 170 ezer sírhalmot tártak fel mintegy 30 négyzetkilométeren, ami a 694 négyzetkilométeres sziget mintegy 5 százalékának felel meg. A temetők többsége az i. e. 2-3. századból származik, ám sokuk csupán kétezer éves. A legrégebbi és legnagyobb sírhalmok az Aali városában talált királyi sírok, amelyeknek magassága 15 méter, átmérőjük pedig a 45 métert is meghaladja.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- A vasbeton alkalmazásának első meghonosítójára emlékeztek 14:20
- Ősszel nyílik meg a Néprajzi Múzeum új állandó kiállítása 11:20
- Súlyos taktikai vereségnek bizonyult az antant számára a gallipoli csata 09:50
- Megérzései segítették a modern régészet alapjait megteremtő Dörpfeldet 09:05
- A rádióban és a televízió képernyőjén is közönségkedvenc volt Zenthe Ferenc tegnap
- A köztudattal ellentétben erősítette II. András politikáját az Aranybulla tegnap
- Megfejtették a papírusztekercsek tartalmát, melyből kiderült, hol temették el Platónt tegnap
- Az 1848–49-es forradalom és szabadságharchoz kapcsolódó emlékhelyeket keresnek tegnap
