70 éve zajlott az elfelejtett csata

1942. június 7-én, pontosan hat hónappal a Pearl Harbor-i japán támadás után, a japán északi hadsereg leigázta és okkupálta Attut, az Aleut-szigetek legnyugatibb pontján található vulkanikus szigetet, egy nappal korábban pedig a 300 kilométerre levő Kiskát. Az amerikai hadsereget sokkolta az a tény, hogy Japán képes megszállás alatt tartani egy, az Egyesült Államokhoz tartozó területet (a szigetlánc 1867, azaz Alaszka megvásárlása óta állt amerikai fennhatóság alatt), miközben néhányan már attól tartottak, hogy Attu és Kiska lerohanása csak az első lépés volt, s Japán már Alaszka megtámadását készíti elő.

A történészek döntő többsége úgy látja, hogy Tokió ezzel az amerikai csendes-óceáni flotta erejét kívánta lekötni a Midway-szigetekért folyó harcok során. Bár Washingtont nyilvánvalóan felbőszítette a területe ellen intézett újabb japán támadás, az európai háborúra, azaz a náci Németország elleni szövetséges támadásra készülő hadvezetés eleinte feltűnően kevés figyelmet szentelt az Attun kiépülő japán helyőrségeknek. 1942 augusztusában az USA ugyan létrehozott egy légibázist Adak szigetén, de Kiska bombázására csak szórványosan került sor.

Minden megváltozott 1943. március 26. után, amikor a Komandorski-szigeteki (Bering-tenger) csatát követően az amerikai haditengerészetnek sikerült megtisztítania a tengeri útvonalakat és megkezdhette az attu-i japán helyőrségek elleni támadását. A műveletet megnehezítette, hogy nem álltak rendelkezésre partraszállóhajók – a part terepviszonyai egyébként is jelentősen megnehezítették a partraszállást –, és a rendkívül rossz időjárást is elviselni képes felszerelés. Mivel az attu-i japán parancsnok, Jamaszaki Jaszujo (1891-1943) ezredes csapatait a sziget magasan fekvő részeire vezényelte, a 11 ezer fővel partraszálló amerikai seregtest eleinte alig találkozott ellenállással.

Az egyéves ott-tartózkodásuk alatt a japán katonáknak sikerült akklimatizálódnuk Attu hirtelen változó, szeszélyes időjárási körülményeihez. A partraszálló amerikai tengerészgyalogosok azonban kezdetben alig tudtak megbirkózni az állandó köddel, esővel és hóval, felszerelésük hiányos volt, ráadásul felkészületlenül, pár napos ütközetre számítva érkeztek meg a távoli kies szigetre. A mostoha körülmények hatalmas áldozatot követeltek: Attun 549 amerikai halt meg és 1148 szenvedett sérüléseket, 1200-nak voltak komolyabb fagyási sérülései, 614-en betegedtek meg és 318-an haltak meg más okokból.

Az amerikai hadsereg május végére tudta megtörni az elszántan küzdő japánok ellenállását. Jamaszaki még egy elkeseredett – de annál váratlanabb – ellentámadást indított az amerikai tüzérségi fegyverek megszerzésére, amiket aztán ellenük fordíthattak volna a magukat a magasan fekvő területekre bevető japánok. A május 29-i végső ütközet amerikai győzelemmel zárult, az utolsó japán katonák öngyilkosságot követtek el, hogy ne essenek fogságba; az amerikaiak összesen több mint kétezer japán halottat számoltak össze a csatatéren.

Az aleut-szigeteki csatát az Egyesült Államokban „az elfelejtett csata”-ként szokás emlegetni, részben azért, mert vele párhuzamosan zajlott a jóval ismertebb guadalcanali hadjárat is. Mindenesetre nagy volt az öröm, amikor az amerikai tengerészgyalogosok visszafoglalták Attut 1943 májusában. Három hónappal később Kiska is amerikai kézre került, de az apró szigetet már vérontás, egyetlen puskalövés nélkül sikerült visszaszerezni a hatalmas ködben elmenekülő japánoktól.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

11. A kiegyezéshez vezető út, a kiegyezés tartalma és értékelése
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• Véreskezű zsarnokból Ferenc Jóska – hét évtized „a birodalom első hivatalnokaként”
• A Magyarországgal való kiegyezés felé mozdította el Bécset a königgrätzi vereség
• Külpolitikai kudarcok kényszerítették Bécset a Kiegyezésre
• Deák Ferenc tollba mondta a húsvéti cikket, hogy kézírását se ismerjék fel
• Ferenc József is fogadta az 1849-ben jelképesen felakasztott Andrássyt
• 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
• Egyenes út vezetett a kiegyezéstől Trianonig? – az 1867. évi alku 150 év távlatából
• Kossuth a bukás biztosítékát, mások az ország aranykorát látták a Kiegyezésben
• Megoldódott Sisi koronázási fotóinak rejtélye