Megbotránkoztatóak a görög olimpiai szobrok Katarban

A katari Doha város egyik galériája két szobrot kért kölcsön Athéntól az Olimpia múltja és jelene című kiállításhoz, ám mivel azok meztelensége nem volt összeegyeztethető az arab ország kultúrájával és közgondolkodásával, egy-egy szövetdarabbal takarták le a számukra megbotránkoztató részeket. A görögök felháborodásuknak adtak hangot, s inkább visszakérnék az alkotásokat, mintsem ilyen „megcsonkított” módon legyenek kiállítva. A katari aggodalom ugyanazon tőről fakad, aminek köszönhetően a nyugati világ történelmében is számtalanszor szenvedtek az ókori szobrok cenzúrát.

A görögöknek soha nem volt problémájuk a meztelenséggel a művészetben. Bár a kereszténység elterjedésével az ókor végén meggyengült a varázs, a reneszánszban újból erőre kapott, ám a későbbi időkben is voltak ellenzői. A híres író és költő, Pietro Aretino egy szemrehányó levelet küldött Michelangelónak a Sixtus-kápolnában található Utolsó ítélet című alkotásával kapcsolatban: „Műved egy szemtelen fürdőbe illene” – írta.

Egyesek úgy vélték, hogy Ádám és Éva a paradicsomban fügefalevelekkel fedte el magát, így a művész 1564-es halálát követően egyből elhelyezték az illetlen helyeket eltakaró növényi részeket. A tridenti zsinat (1545-1563) kitiltotta a nemi szervek, sőt még a mellek fedetlenségét megmutató ábrázolásokat is a művészetből, a katolikus résztvevők ugyanis úgy tartották, hogy a meztelenség a bálványimádásnak ad teret, illetve Isten megbántására való hajlandóságot növeli. A tendencia később is folytatódott, XIII. Kelemen pápa (1758-1769) a különböző „fügefalevelek” szinte tömegtermelését indította el, míg a legenda szerint Viktória brit királynő múzeumba érkezése előtt is célszerű volt letakarni az illetlen idomokat.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód

• Fennállása alatt számos történelmi személy szobrát lecserélték a millenniumi emlékművön
• Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
• Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
• Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
• A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
• Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
• Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
• 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
• A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe