Megnyílt a Louvre új iszlám művészeti gyűjteménye

A spanyol területektől Indiáig, Egyiptomtól Iránig

A kétszáz évnyi „elrejtett” állapot után megnyitott önálló Iszlám Művészeti Gyűjtemény igazán méltó elhelyezést kapott a Visconti udvar befedésével nagyvonalúan kialakított új, kétszintes kiállítótérben. A barnás-arany színű, repülő szőnyeghez, szitakötő szárnyához, homokdűnéhez hasonlított üveg-fém tetőzet alatt, a természetes fényt megszűrő, de általa átjárt légies térben finom eleganciával elhelyezett és tudományos pontossággal berendezett vitrinekben, talapzatokon olyan műremekek elevenednek meg a szemünk előtt, amelyek a középkori spanyol területektől Indiáig, Egyiptomtól Iránig elterülő hatalmas, kulturális és etnikai sokszínűségében változatos térség több évszázados történetét meséli el szőnyegbe szőve, kerámiára égetve, mozaikba ágyazva, fába faragva, kőbe vésve, pergamenre rajzolva-festve vagy ékszerbe foglalva.

A hullámzó, aranyszínű fémlepellel borított üvegtető a Louvre egyik belső udvarát fedi, és először akkor pillantjuk meg, ha a Mona Lisa előtt hömpölygő tömeggel zsúfolt teremből kitekintünk az ablakon. A Rudy Ricciotti és Mario Bellini építészek által kizárólag nemes anyagokból kialakított, 2800 négyzetméteres alapterületű, kétszintes új kiállítótér az iszlám művészet remekműveinek ad otthont. A teljes gyűjtemény felöleli a 7. és a 19. század közötti időszak alkotásait, az itt őrzött anyag gazdagsága csak a New York-i Metropolitan és a londoni Victoria & Albert múzeumok jelentőségével mérhető össze. Az iszlám művészetnek az új térben kronologikus rendben, régiók és műfajok szerinti csoportosításban történő bemutatása az installációt tervező Renaud Piérard-nak és a gyűjtemény munkatársainak köszönhetően nemcsak átélhetővé, de egyenesen szerethetővé is válik.

A kiállításban a Közel-Keletről kiindulva a nyugaton a spanyol félszigetig, keleten Indiáig húzódó kultúrák története az iszlám vallás kialakulásától, a 7. századtól követhető nyomon a nyugati rekonkviszta és a Jeruzsálem visszaszerzéséért indított keresztes hadjáratok időszakán át a Mongol és a Mameluk Birodalmak virágzásán keresztül a 18. század végi leáldozásukig. A csaknem tizenkilencezer művet számláló gyűjteményből – amely mostantól magába foglalja az Iparművészeti Múzeum háromezer-ötszáz tárgyból álló letétét is – mintegy háromezret csodálhat meg a közönség.

Az új szárny felépítése mellett hatalmas költséget jelentett a több éven át tartó restaurálási kampány, ennek során olyan jelentős műtárgyegyütteseket sikerült letisztítani és helyrehozni, mint a háromezer-ötszáz darabot számláló ottomán csempegyűjtemény – amelynek legszebb darabjaival egy tizenkét méter hosszú falat dekoráltak –, a szőnyegkollekció vagy az a 15. századi, a Mameluk Birodalom idejéből származó kairói kapu, amely megvásárlása óta még soha nem volt kiállítva. Emellett megtörtént a teljes gyűjtemény állapotfelmérése, digitális leltározása és fotózása is.

1. A spanyol területektől Indiáig, Egyiptomtól Iránig
2. Jelentős külföldi szponzoráció
3. Megindul a tervszerű gyűjtés
4. A helyszín
5. A gyűjtemény

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Hitler

• A bukás árnyékában – Hitler utolsó őrült terve
• A történelem legkegyetlenebb diktátorai
• Mit gondolt Hitler, amikor meglátta Chaplin „A diktátor” című filmjét?
• A németek szabadsága is odaveszett a Reichstag tüzében
• Aki túlélte Hitler és Sztálin merényleteit is
• A holokauszt áldozataira emlékezünk a mai napon
• Rooseveltnek és Hitlernek is dolgozott a német üzletember
• A rossz időjárási viszonyok mentették meg Hitler életét
• Hitler a lövészárokban tett szert katasztrófákhoz vezető küldetéstudatára