Restaurálják Zichy Mihály híres festményét
2013. április 17. 13:07 MTI
Restaurátorok dolgoznak Zichy Mihály Erzsébet királyné Deák Ferenc ravatalánál című, 1877-ben készült olajfestményének megújításán. A Magyar Nemzeti Múzeum tulajdonában lévő különleges és értékes alkotást várhatóan még az idén Gödöllőre szállítják, ahol a királyi kastély Habsburg-galériájának bevezető termében fogják kiállítani.
Korábban
A hányatott sorsú műkincs restaurálását abból a több mint kétmillió forintból kezdték meg, amelyet a kastélyt működtető gazdasági társaság az elmúlt két évben nyert a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) pályázatán – mondta Tüske Boglárka, az intézmény sajtóreferense.
Ebből a pénzből előreláthatólag az ötször három és fél méteres vászon restaurálására futja, az elpusztult díszkeret pótlásához további mintegy félmillió forintra lenne szükség, amit az 1 százalékos adófelajánlásokból, céges támogatásokból, illetve az NKA őszi pályázatán próbálnak megszerezni. Emiatt az is elképzelhető, hogy a Zichy-művet csak jövőre állítják ki Gödöllőn.
Deák Ferenc, "a haza bölcse" 1876 januárjában halt meg, korabeli források szerint holttestét a Magyar Tudományos Akadémia földszinti előcsarnokában ravatalozták fel. A ravatalnál – a temetés előtt három nappal – megjelent, és koszorút helyezett el Erzsébet királyné, aki térdre ereszkedve imádkozott az elhunyt lelki üdvéért.
Az esemény hírére másnap arról cikkeztek az újságok, hogy ezt a jelenetet jó lenne méltó módon megörökíteni, és Trefort Ágoston akkori vallás- és közoktatásügyi miniszter Zichy Mihály festőművészt bízta meg egy reprezentatív festmény készítésével. Csakhogy a művész ekkor Párizsban élt, nem volt jelen Deák temetésén sem. Mivel a feladatot mégis a lehető legjobban szerette volna teljesíteni, Budapestre utazott, majd találkozott a királynéval, akiről vázlatot készített és megtekintette a ravatalnál viselt gyászruháját is. A temetkezési társaság újra felépítette az eredeti helyszínen a ravatalt, így örökíthette meg Zichy azt a pillanatot, amikor a királyné elhelyezi a ravatalon a koszorút.
Egy év múlva elkészült a mű, de a királyi udvar némi változtatást kért, ezért a festményt csak 1877 nyarán helyezték el a Nemzeti Múzeum 6. képtári termében (az úgynevezett Habsburg teremben) a kiegyezés folytonosságának jelképeként. Később a Magyar Tudományos Akadémián állították ki, majd a kép eltűnt a nyilvánosság elől. A legutóbbi időkig a Magyar Nemzeti Galéria raktárában őrizték, rossz állapotban, hengerre tekerve. A restaurálást is a galéria szakemberei végzik.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
18. IV. Béla uralkodása és a tatárjárás
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Élete utolsó évtizedét a fiával való háborúskodással töltötte IV. Béla király
- Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
- Kétnapi járóföldre mindent holttestek borítottak a muhi csata után
- A legenda szerint Árpád-házi Szent Kinga imádsága mentette meg Lengyelországot a tatárdúlástól
- Mégsem az extrém időjárás kergethette ki a tatárokat a Kárpát-medencéből
- Batu kán és a szláv favágók
- Nem volt esélye, hogy bármire is vigye, végül kétszer lett az USA elnöke 16:10
- Koholt vádak alapján hurcoltak kényszermunkára több százezer embert 14:20
- Művészfeleségek munkáiból készít kiállítássorozatot a szentendrei Ferenczy Múzeum 12:20
- Ritka Caravaggio-festményt állítottak ki Rómában 11:20
- Már az első percben gólt rúgott az Aranycsapat az évszázad mérkőzésén 08:20
- Máig nem derült fény a hírhedt géprabló, „D. C. Cooper” kilétére tegnap
- Egyedi humorával nyűgözte le a közönséget Latabár Kálmán tegnap
- Macbeth, a tragikus hős és VI. Jakab, a boszorkányos király tegnap
