A vörösterror 133 napja

Egy elfeledett 19. századi népirtás

2013. március 21. 12:39

A 2014-es szocsi téli olimpa, első és eleddig egyetlen parlamentjük helyszíne hívhatja fel a világ figyelmét a cserkeszek máig rendezetlen helyzetére. A kaukázusi nép csupán egy hibát követett el: útban volt a birodalmi törekvéseit vasakarattal érvényesítő cári Oroszországnak, amely kíméletlen irtóhadjáratba kezdett a sokat sanyargatott nép ellen. Moszkva a mai napig nem kért bocsánatot a 19. században elkövetett rémtettekért.


Kik azok a cserkeszek?

A cserkesz vagy adige népek gyűjtőfogalma néhány, abház-adige nyelvű kaukázusi népet magában foglaló néprajzi csoport. E négy népet gyakran említik egyszerűen cserkeszek vagy adigék néven is, ez azonban néprajzi szempontból nem állja meg a helyét, tekintve, hogy a cserkesz népek nyelvileg és kulturálisan is jól elkülöníthető tagjai maguk az adigék (alsó vagy nyugati cserkeszek), a cserkeszek (középső cserkeszek), a kabardok (keleti cserkeszek) és az ubihok. Esetenként közéjük sorolják az abházok legközelebbi rokonaiként ismert abazákat is, sőt, a csecsenek és ingusok kivételével valamennyi, a 19. század során Törökországba kitelepített északnyugat-kaukázusi népet.

A cserkesz népek egybemosása, az adigék és a kabardok, valamint a cserkeszek egy népként kezelésének oka művelődéstörténeti okokra vezethető vissza: a 19. századi utazók e három népet egyaránt cserkeszek néven említették. Emellett számításba kell venni a lehetséges indokok között azt is, hogy a cserkeszek és a kabardok a 19. század első harmadában különültek el egymástól, emellett a cserkeszek önelnevezése megegyezik az adigékével.

A cserkeszek már négyezer éve éltek a Krím-félsziget és az Észak-Kaukázus között elterülő területen, mikor a cári Oroszország úgy döntött, hogy leigázza a kaukázusi nép szülőföldjét. A sors kegyetlen fintora, hogy a szentpétervári kormánnyal két évszázadon át szövetségben álló keleti cserkeszek, a kabardok voltak azok, akik először áldozatul estek az orosz csapatok benyomulásának. Oroszország 1763-ban kezdte meg terve végrehajtását, de a kibontakozó fegyveres konfliktus 1805-ig húzódott; ekkor Szergej Bulgakov parancsnok blokád alá vette a pestis által sújtott területet.

Cserkeszek

Bulgakov kegyetlenkedéseinek semmi nem szabott határt: falvakat és élelmiszerraktárakat égetett fel, gyakorlatilag az éhhalálba kergetve ezzel a kabardokat. Az őt a parancsnoki tisztségben követő Alekszej Ermolov a védtelenné váló helyiek ellen tovább fokozta a mind kegyetlenebbé váló irtóhadjáratot, mai fogalmaink szerint genocídiumot, azaz népirtást követve el a kaukázusi nép ellen.

A legkegyetlenebb hadjárat 1822 telén zajlott: Ermolov csapatai felégették a lakóházakat, elpusztították a takarmányt és a jószágokat. Nem volt ritka, hogy teljes falvak lakosságát irtották ki. A véreskezű parancsnok brutális hadjáratának következtében Alsó-Kabardföld – az a régió, amely korábban örök hűséget fogadott a cári Oroszországnak – teljesen elnéptelenedett. Kabardföld lakossága az 1790-es 300 ezerről 30 ezerre csökkent alig négy évtized leforgása alatt.

2019. tavasz: A vörösterror 133 napja
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!