Aki Rákosit, Kádárt és Szálasit vádolta

Hírnevet szerzett magának

Miskolczy Ágost a fővárosba kerülése után a politikai jellegű büntető ügyekben való közreműködésével, közéleti és sajtószerepléseivel szerzett magának hírnevet. A korszakban kiemelt figyelmet kapott a politikai rendszer büntetőjogi védelme. Az 1918–19-es megrázkódtatásokból született rendszer autoritatív elemeket tartalmazó polgári parlamentarizmus volt, ahol az uralkodó konzervatív politika alapját a keresztény-nemzeti gondolat, állami és jogi berendezkedését pedig a jogfolytonosságon és a Szent Korona-eszmén nyugvó alkotmányosság jelentette. Az e mércétől eltérő politikai felfogással és a megváltoztatására törekvő cselekedetekkel szemben keményen fellépett az államhatalom, mivel ezek – Miskolczy megfogalmazása szerint – „egyenesen az alkotmány, az állami szervezet és a társadalmat fenntartó intézmények és erkölcsi elvek ellen irányulnak”, s az elkövetők „egy csapásra szeretnék felfordítani az állami és társadalmi rendet”.

A politikai vonatkozású ügyek mindig a kormányzat figyelmét élvezték. A királyi ügyészséget irányító igazságügy-miniszterek felfogása szerint a tárcavezetőnek az „országos érdekű bűnügyekben ismernie kell a tényállást, és az ő kötelessége, hogy ennek megfelelő utasítást adjon”, ezért maguknak tartották fenn a minisztérium büntetőjogi osztálya politikai ügyekre vonatkozó munkájának irányítását.

Azt, hogy mely tényállások tartoztak e körbe, többször meghatározták azon igazságügy-miniszteri rendelkezések, amelyek az „ország nyugalmát veszélyeztető bűncselekmények erélyes üldözésére” hívták fel az ügyészségek figyelmét. Alapvetően az 1878:V. törvénycikkel (tc.) meghatározott büntető törvénykönyv (Btk.) I–VI. fejezeteiben foglalt bűncselekmények s ezek között „különösen […] a tulajdon intézménye és a földbirtokos osztály”, továbbá a nemzetiség, hitfelekezet elleni izgatás, lázítás, valamint az állami és társadalmi rend hatályosabb védelméről szóló 1921:III. tc.-ben (Rendtv.) meghatározott szerteágazó tényállások voltak súlypontjai a „politikai természetű” bűnözésnek.

Ezen, a korszakban gyakran alkalmazott törvénycikket illetően a Kúria leszögezte, hogy „az állam és társadalom törvényes rendjét minden olyan mozgalom vagy szervezkedés ellen védi, amely a rendnek erőszakos felforgatására vagy megsemmisítésére, különösen valamely társadalmi osztály kizárólagos uralmának erőszakos létesítésére irányul. Ha tehát valamely mozgalom vagy szervezkedés ilyen erőszakos felforgatást tűzött ki célul maga elé, úgy az az 1921: III. t.c. rendelkezéseinek súlya alá esik, tekintet nélkül arra, hogy milyen a politikai színezete és tekintet nélkül arra is, hogy esetleg nem politikai, hanem gazdasági vagy egyéb érdekek szolgálatában áll”. Az Igazságügyi Minisztérium (IM) az általános irányításon túl az egyedi ügyekben is utasításokat adott az ügyészség számára a mikénti eljárásra.

Az úgynevezett politikai bűncselekmények jelentős része valamilyen sajtótermékben megjelent írással valósult meg. A büntetőpolitika felfogását hűen mutatja Miskolczy azon megfogalmazása, amely szerint a „nyomtatott betű veszedelmet” jelenthet a „közerkölcsiség és a belső rend” szempontjából, ezért az uralkodó eszmerendszertől eltérő írások megalapozhatták a szerzők, kiadók büntetőjogi felelősségét.

A királyi ügyészség feladatai közé tartozott a sajtóról szóló 1914:XIV. tc.-en és a 2500/1914. M. E. rendeleten alapuló, a felelősséget utólagosan vizsgáló sajtóellenőrző tevékenység: ennek során a bemutatott kiadványok „sajtórendészeti köteles példányait közvádlói szempontból ellenőrzés alá” vette, melynek eredményeként számos eljárást indult az IM szoros felügyelete alatt. A sajtóügyekre vonatkozó előírások megkövetelték a haladéktalan jelentést, az eljárás minden lényeges mozzanatáról, az intézkedések tervezetéről az értesítést. Az adott ügyben csak a minisztérium utasítása szerint lehetett eljárni. Sajtóügyekben a Btk., a Rendtv., illetve más törvény tényállásai miatt osztály vagy állam elleni izgatás, kormányzó megsértése, a magyar állam vagy nemzet megbecsülése elleni bűncselekmény, szeméremsértés, vallásgyalázás minősítéssel számos eljárás indult. Miskolczy Ágost működése során ezen jogszabályi közegben a politikai bűnügyek egyik előadójaként számos esetben járt el a nyomozások során, készített vádiratokat és látott el vádképviseletet.

1. Példátlan felelősségrevonás
2. Hírnevet szerzett magának
3. Habzó szájjal szidalmazta a kommunistákat
4. A jobboldalt sem kímélte
5. Szálasit is elítélte
6. Tevékenysége a nyilas hatalomátvétel után

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

18. IV. Béla uralkodása és a tatárjárás
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Élete utolsó évtizedét a fiával való háborúskodással töltötte IV. Béla király
• Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
• Kétnapi járóföldre mindent holttestek borítottak a muhi csata után
• A legenda szerint Árpád-házi Szent Kinga imádsága mentette meg Lengyelországot a tatárdúlástól
• Mégsem az extrém időjárás kergethette ki a tatárokat a Kárpát-medencéből
• Batu kán és a szláv favágók