Ismét Sztálingrádnak hívják majd Volgográdot
2013. január 31. 16:14 MTI
Február 2-án, a sztálingrádi csata befejeződésésnek 70. évfordulóján Volgográd visszakapja a szovjet időkben viselt nevét - számolt be csütörtökön a Volga menti orosz város törvényhozóinak döntéséről az orosz állami hírtelevízió. Sztálingrád, a hős város - így csak a hivatalos rendezvényeken nevezhetik majd Volgográdot szombaton és az év több ünnepnapján a felszólalók, a hatalom képviselői.
Korábban
A Rosszija 24 televízió szerint a volgográdi duma képviselői a nagy honvédő háború veteránjainak kérésére hozták meg a döntést. Emellett szombattól egy hétig Volgográdban, Csitában és Szentpéterváron Sztálin portréjával díszített győzelmi buszok közlekednek majd.
Az idén hat alkalommal lesz Volgográdból egy időre jelképesen Sztálingrád. Például május 9-én, a második világháborúban aratott győzelem napján, és június 22-én, a gyász napján is, amikor a fasiszta Németország csapatai megtámadták a Szovjetuniót. Augusztus 23-án, a Sztálingrádra mért nagy erejű és hatalmas pusztítást végző bombázás áldozatainak emléknapján is a szovjet vezetőről kapott néven nevezhetik meg a várost.
A lenta.ru orosz hírportál jelentése szerint a volgográdi kommunisták és az Orosz Polgári Szakszervezet nevű csoport képviselői épp a helyi törvényhozási határozat megszületése előtt adták át az orosz államfőnek azt a petíciót, amelyet ötvenezren írtak alá, és amelyben arra kérték Vlagyimir Putyint, hogy újra Sztálin nevét viselhesse a hős Volgográd. Az aláírásgyűjtő akciót tavaly november 19-én indították - írta az orosz Novij Region internetes híroldal, amely szerint a volgográdiak "lélegzetüket visszafojtva várják", hogy mivel lepik meg ezután őket a régió vezetői, akik folyton változtatni akarnak a város imidzsén.
Szergej Bozsenov, a Volgográdi terület kormányzója például azért cserélné le a város jelképét, a Mamajev-kurgánt, a 200 napig tartó küzdelem áldozatainak emlékére dombra emelt emlékművön álló szobrot, mert az tragikus emlékeket ébreszt. A Volga menti nagyvárost alapítása évétől, 1589-től 1925-ig Caricinnak hívták, majd 1925-ben Sztálin nevét kapta és azt is viselte 1961-ig.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
- A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
- Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
- Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
- Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
- Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
- Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
- Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
- Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban
- A Kongresszus csak vonakodva adott támogatást Morse forradalmi találmányához 19:05
- Énekléssel és olvasással oldotta fel gyermekkori traumáit Őze Lajos 15:05
- Az őslakosok iránti meg nem értés okozta Magellán vesztét 12:20
- Már temetésén követelték II. János Pál szentté avatását a hívek 10:35
- Halála után évekig rebesgették Lincoln gyilkosáról, hogy még mindig életben van tegnap
- A Loire-t hozta el az Alföldre a tiszadobi Andrássy-kastély tegnap
- Marcus Aurelius halálával a „jó császárok kora" is véget ért a Római Birodalomban tegnap
- Porig égett a történelem első terrorbombázásában Guernica tegnap