Azonosították a leghíresebb 19. századi agy tulajdonosát
2013. január 30. 11:44 MTI
Százötven év után azonosították, hogy ki volt a tulajdonosa a leghíresebb 19. századi agynak, amelynek köszönhetően Paul Pierre Broca francia anatómus és sebész (1824-1880) behatárolta az agy motoros beszédközpontját. Kutatásait Cezary Domanski, a lengyelországi Maria Curie-Sklodowska Egyetem orvostörténésze a Journal of the History of the Neurosciences legújabb számában ismertette.
Korábban
Egy párizsi külvárosi kórházba 1840-ben szállítottak egy afáziás, azaz beszédképtelen férfit, aki egyetlen szót, a "tan-t" volt képes kimondani, így Tan úrként tartották nyilván. Az évek során a férfi állapota fokozatosan romlott, megbénult és gangréna miatt sebészeti beavatkozáson esett át - olvasható a LiveScience tudományos hírportálon.
Paul Pierre Broca nem sokkal a páciens 1861-ben bekövetkezett halála előtt ismerte meg a beteget. A férfi elhunyta után felboncolta a halottat, és felfedezte a domináns agyféltekéje homloklebenyének alsó részében lévő kiterjedt károsodást. Az agynak e részét a francia anatómus tiszteletére Broca-területnek nevezik.
"A korabeli anatómusok azon vitáztak, hogy az agy egyes területei "szakosodnak-e", azaz meghatározott funkciókért felelnek, avagy miként a máj esetében tapasztalható, az egész állomány ugyanazt a feladatot végzi. Tan úr volt az első beteg, kinek esete bizonyította, hogy az agy meghatározott területének sérülése specifikus beszédzavart okoz" - magyarázta Marjorie Lorch, a Londoni Egyetem kutatója, aki nem volt részese a vizsgálatnak.
Tan úr személyazonossága azonban mostanáig rejtély maradt. A legtöbb történész írástudatlan munkásnak vélte, míg mások úgy gondolták, hogy szifilisz okozta az agykárosodást. Cezary Domanski régi orvosi és anyakönyvi feljegyzések sokaságát vizsgálta át, míg felfedezte a halotti bizonyítványt, amelyet egy bizonyos Louis Victor Leborgne számára állítottak ki, aki 1809-ben a franciaországi Moretben látta meg a napvilágot.

Levéltári adatok segítségével a lengyel kutató kiderítette, hogy a férfi egy hétgyermekes tanár fiaként látta meg a napvilágot, és minden testvére tanult ember volt. Louis Victor Leborgne gyermekkora óta epilepsziában szenvedett, a rohamok ellenére mesterséget tanult és 30 éves koráig dolgozott, míg el nem veszítette a beszédkészséget. "A felfedezésnek köszönhetően az orvosi szakirodalom egyik leghíresebb páciense végre visszakapta személyazonosságát" - hangsúlyozta Marjorie Lorch.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


10. Államalapítás és az új rend megszilárdulása Magyarországon a 10–13. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
- A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
- Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
- 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
- Egyensúlyteremtő képességében rejlett Szent István sikereinek titka
- A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
- Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
- Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
- Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére
- 10 érdekesség a kártyajáték múltjáról tegnap
- Tiltott falatok: a sertéshús-tabu vallási és kulturális gyökerei tegnap
- Különleges kelta tőrre bukkantak Lengyelországban tegnap
- Kivétel nélkül mindenkin segített „a szegények püspöke” tegnap
- Olaszok a két világháború közötti Magyarországon tegnap
- 500 év után találták meg az elveszett reneszánsz festményt tegnap
- Történelem és nyelvészet: a gladiátor szó nyomában tegnap
- Több ezer éves temetkezések kerültek napvilágra Franciaországban tegnap