Egy gyanús amerikai Budapesten
2013. január 10. 13:25
Az 1960-as években még némi feltűnést keltettek Magyarországon az USA-ból érkező nem hivatalos látogatók. Akiről most szó lesz, arra különösen felfigyelt a Belügyminisztérium. William Edgar Griffith az igazán gyanús amerikai beutazók közé tartozott. Nem is ok nélkül
Korábban
Ki volt W. E. Griffith?
W. E. Griffith (1920–1998) a 20. század második felében az Egyesült Államok egyik legtekintélyesebb kommunizmus-szakértőjének, ezen belül elsősorban a közép- és kelet-európai kommunista rendszerek kutatójának és ismerőjének számított. A második világháború alatt az USA hadseregében főhadnagyként a francia és német hadszíntéren vett részt a harcokban, majd 1947-ben és 1948-ban a bajorországi amerikai katonai kormányzat nácitlanítási részlegét vezette. Hazatérve 1950-ben a Harvard Egyetemen fejezte be a katonai szolgálat előtt megkezdett egyetemi tanulmányait, és történelemből doktorált.
1950-től a Szabad Európa Rádió politikai főtanácsadójaként működött, egészen 1958-ig, amikor is a SZER amerikai vezetőségével felmerült nézetkülönbségek miatt lemondott és Münchenből visszatért az Egyesült Államokba. A magyar hírszerzés értesülései szerint távozásának oka az volt, hogy nem értett egyet az akkori amerikai politikával a népi demokráciák irányában, mivel ő az úgynevezett nemzeti kommunista mozgalom felhasználását látta a leghasznosabbnak a keletre irányuló propagandában.
1959-ben a bostoni Massachusetts Institute of Technology (MIT) Center for International Studies (nemzetközi tanulmányok központja) vezető kutatója lett, s ezen belül az International Communist Projectet (a kommunista rendszerek nemzetközi kutatási programját) irányította. 1966-ban ugyanitt a politikai tudományok professzora lett, s 1990-ben innen vonult nyugdíjba. Az 1970-es és 80-as években közvetlen politikai szerepet is vállalt: régi kollégája és barátja, Zbigniew Brzezinski (Carter elnök nemzetbiztonsági tanácsadója) hivatalos szakértőjeként egy időben hetenként utazott Washingtonba, később, 1985–1986-ban az USA bonni nagykövetének főtanácsadója volt. A nemzetközi kapcsolatok és főként a kommunista rendszerek nagy tekintélyű kutatójaként sok könyv, tanulmány, újság- és folyóiratcikk tette ismertté a nevét nemcsak az Egyesült Államokban, hanem a világ más országaiban is a szélesebb tudományos körök számára.
Valószínűleg az 1956-os magyar forradalom tapasztalatainak alapján Griffith a kommunista rendszerek bukását nem a fegyveres felszabadítás útján remélte elérni, hanem a szabadságért küzdő belső ellenzéki áramlatok fokozatos erősödése, a nyugati szellemi és politikai befolyás növekedése, a kelet–nyugati kapcsolatok fejlesztése, egyszóval a Szovjetunió által fellazításnak nevezett folyamat eredményeként. Érdeklődési köre, miként egy állambiztonsági jelentés megfogalmazta, az alábbiakat foglalta magában: „– párton belüli kérdések; – a szocialista országok pártjai közti viszony, különös tekintettel a véleménykülönbségekre; – népi demokratikus országok közötti területi és nemzetiségi problémák; – Románia és Magyarország viszonyának alakulása, az erdélyi kérdés; – Magyarország gazdasági helyzete; – a KGST-n belüli együttműködés kérdései; – eszmei hatások érvényesülése a magyar értelmiségi körökben”.
![](https://ad.jumu.hu/www/images/dd4c71d7e065038ad3ed256b5c105d9a.jpg)
Griffith a helyszínen is igyekezett tanulmányozni ezeket a problémákat, rendszeresen járt Lengyelországba, Csehszlovákiába, Magyarországra, olykor Romániába és Kelet-Németországba is (amíg beutazási tilalom alá nem helyezték, Magyarországon például 1965-ben).
Támogasd a
szerkesztőségét!
![2024. nyár: Hírhedt emberrablások](/ih0Ax/article_issue/.275x275/167.jpg)
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
![V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák / 21. A világvallások és összehasonlításuk (brahmanizmus, buddhizmus, zsidó vallás, kereszténység, iszlám)](/ih0Ax/label/.cut-640x400/782.jpg)
21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
- Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
- Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
- Hol van Keresztelő Szent János feje?
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
- Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
- „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
- Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek
- Kis híján a világűrben ragadt az első női űrhajós 18:05
- Kockázatos tervei rendre sikerre vitték Nelson admirálist a tengeri csatákban 16:05
- A véres polgárháború, amely megihlette a Sárkányok háza alkotóját 10:30
- Már az 500. kiállítást tartja a népszerű Nyitott Műhely 10:25
- Uralkodására visszagondolva csak nosztalgiát érzett Uganda egykori diktátora 09:50
- A Párt és a forradalom között egyensúlyozva igyekezett konszenzust találni Nagy Imre 09:05
- A Szovjetunió mellett Csehszlovákia és Jugoszlávia felé is jóvátétel terhelte Magyarországot tegnap
- Több ezer embernek kellett elhagynia otthonát a Pinatubo kitörése miatt tegnap