Nostradamus, a pestisdoktor látnok

Nostradamus (eredeti nevén: Michel de Nostredame) 1503. december 14-én, a franciaországi Saint-Rémy városában egy kikeresztelkedett zsidó kereskedő- és orvoscsaládban látta meg a napvilágot. Mindkét nagyapja megbecsült gyógyító hírében állott. Nostradamus apai részről – a családi legenda szerint – Jákob fia, Isszakár törzsének leszármazottja volt.

Az állandóan a csillagképekről szónokló nagyapja hatására nem az apja által szorgalmazott jogi, hanem a tudományos-orvosi pályát választotta, így került a montpellier-i egyetemre, amely a korabeli Franciaország legmagasabb színvonalú orvosképzését nyújtotta, köszönhetően a – 16. században még igen ritka – boncolások által megszerzett gyakorlati anatómiai ismereteknek. Hároméves tanulmányait követően az orvosképzés legalsóbb fokozatát elnyerő Nostradamus már az 1520-as évek pestisjárványaiban kamatoztathatta az egyetemen megszerzett tudását.

Bár a 16. századi pestisjárványok nem közelítették meg az 1347-48-as, Európa nyugati területein akár 50 százalékos halálozási rátával járó szintet, néhány év leforgása alatt több millió ember hunyt el pestisben, s akkoriban az egyik legnépesebb európai országnak számító Franciaország is súlyos veszteségeket könyvelhetett el. Mint frissen végzett orvos, Nostradamus vállalta a pestisdoktori szerepet, amely tulajdonképpen kimerült a tanácsok osztogatásában, higiéniai intézkedések javaslásában és a betegek lelki támogatásában.

A pestisdoktor öltözéke

Országos vándorlásai során Nostradamus a pestisdoktorok jellegzetes öltözékét viselte, amelyben úgy nézett ki, mint egy felöltöztetett madár. A nyári melegben elviselhetetlen, különböző olajokba áztatott ingekből, bokáig érő ruhából, széles karimájú kalapból és egy madárcsőrre emlékeztető, csőrében fertőtlenítő hatásúnak mondott gyógynövényekből álló öltözéke hermetikusan elzárta őt a külvilágtól. Az elviselhetetlen bűzt árasztó Nostradamus közel egy évtizeden keresztül vándorolt a pestis által leginkább sújtott városokban, nagy hírnevet szerezve magának; s mivel betegek százaival történő érintkezései ellenére túlélte a járványt, „csodadoktorként” kezdték el hívni.

A montpellier-i egyetemen nagy megbecsülés övezte a sokat látott, s még mindig igen fiatal gyógyítót. Az orvosprofesszorrá avanzsált Nostradamusra azonban vetélytársként tekintettek kollégái, ármánykodásaik az oktatási tevékenységét tapasztalatokra és gyakorlati tudásra fektető pestisdoktort végül elűzték a városból. Feleségének és két gyermekének egy ismeretlen betegség (egyes vélemények szerint pestis) általi halálát követően itáliai vándorútra indult, de 1544-ben a marseille-i járvány kitörésének hírére hazatért.

A járvány csillapodása után a dél-franciaországi Salon-de-Provence-ba költözött, ahol egy gazdag kereskedő özvegyét feleségül véve ismét családot alapított. Itáliai körútja alkalmával a kozmetikusi mesterséget is megtanulta; Nostradamus mindezek mellett a korszellemnek megfelelően a horoszkópból történő jóslás „képességét” is elsajátította, ugyanis az asztrológiát az ókortól kezdve az orvostudomány nélkülözhetetlen részének tekintették.

A próféciák egyik oldala

A laboratóriumában illatszereket, hajfestékeket, arckrémeket és gyógyszereket előállító jós híre messze földre eljutott, s olyan híres lett, hogy még osztrák területekről is érkezett felkérés horoszkóp készítésére. A csillagok állásából való jóslása mellett éjjelente állítólag elragadtatott állapotba került, s szemei előtt megjelent a jövő, amit másnap reggel szorgosan lejegyzetelt, s asztrológiai tudása segítségével megpróbálta értelmezni, az idejét és helyét pedig kiszámolni. Az 1550-es évek végétől a négysoros ún. centuriák írásába kezdett, amelyek homályos stílusban közölték az olvasóval az eljövendőt, ám néhány történész úgy véli, ezek a versikék a már megtörtént eseteket elemezték, s csupán az almanachjaiban jósolt a gyógyszerész. Fő műve az 1555-ben, majd 1557-ben kiadott A próféciák, amelyben négysoros verseit százas egységekbe (centuria) rendezte.

A művelt reneszánsz jósnak népszerűsége miatt rendkívül sok (főként protestáns) ellensége akadt, akik boszorkánysággal és eretnekséggel vádolták, s a Monstradamus gúnynevet ragasztották rá, azonban az 1556-ban a párizsi királyi udvarban járó Nostradamus a francia uralkodó feleségében, a reneszánszért és a szépítőszerekért szintén rajongó Medici Katalinban pártfogóra lelt. A francia reneszánsz egyik meghatározó tagja, az életében rengeteget utazó, tapasztalt gyógyszerész, botanikus, orvos, csillagász, asztrológus, látnok Nostradamus 1566 júliusában hunyt el. Még életének utolsó éveiben is áramlottak messzi földről hozzá a jóslatra vágyók.

Nostradamus jóslatait a kortársak nem tekintették komolynak, s legtöbben ma is szkeptikusan viszonyulnak látomásaihoz. 1556-os párizsi látogatása alkalmával például azt jósolta Medici Katalinnak, hogy mind a hét életben maradt gyermeke (egyes források szerint csak három fiára vonatkozott) uralkodni fog. Ferenc, Károly és Henrik ténylegesen egymást váltva ülhettek Franciaország trónjára, azonban gyermekei közül néhányan csupán grófi rangig jutottak.

Zavaros írásaiban néhány fantáziadús szakértő szerint Nostradamus megjövendölte Felice Perretti néhány évvel későbbi pápává szentelését (V. Szixtus), saját halálát, a francia forradalmat, Napóleon fellépését, az amerikai polgárháborút, a Népszövetség széthullását, Hitler uralmát, a világháborúkat, az atombombát, Kennedy halálát, a holdraszállást, sőt még a 2001. szeptember 11-i terrortámadást is. Ez utóbbi a legtöbb történész szerint teljesen hiteltelen, mivel egy acélmadarat említ a nem is a szokásos négysoros formában íródott ál-Nostradamus vers, holott az ötvözetet csupán 1854-ben fejlesztették ki.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

őszi különszám
Múlt-kor magazin 2022

• Lenyűgöző történeteink – Megjelent a Múlt-kor 2022. őszi különszáma
• Atomkatasztrófa Csernobilban
• Anglia ébresztőóra-emberei
• Tánc a túlélésért
• A legyőzhetetlen Gerevich Aladár
• Ha megmozdul a magyar föld
• A Post-it születése
• Az első magyar híd a Duna fölött
• Dobozos (s)öröm