Római kori pénisz alakú csontfaragványra bukkantak

Brit amatőr kincskeresők fémdetektorok használatával igazán érdekes római leleteket fedeztek fel, amelyek között egy római császár férfi szeretőjét ábrázoló mellszobor, egy ugró delfint formázó ezüst- és aranybross illetve egy pénisz alakú állati csontfaragvány is megtalálható.

Az ugró delfin

A legkülönbözőbb művészeti tárgyak kerültek elő Nagy-Britanniában a római uralom idejéből; a 2011-ben Walesben és Angliában talált 25 ezer lelet nagy része főként érme – írják a kutatók a Portable Antiquities Scheme (PAS) című tudományos lapban, amelyben a legérdekesebb leletek közül szemezgettek.

Az ugró delfint ábrázoló ezüst- és aranyozott bross az egyik legszokatlanabb lelet. A Londontól északra fekvő Essex megyében talált darabról a kutatók a LiveSciencenek elmondták, hogy „az effajta háromdimenziós kialakítású delfinábrázolás igen ritka volt abban az időben.”

Sally Worrell, a PAS őskori és római leletekre szakosodott kutatója úgy véli, a lelet valószínűleg a kontinensen készült, s a római időszakban kerülhetett át a mai Nagy-Britannia területére, azonban azt nem tudta megmondani, hogy férfi vagy női viseletre készült.

Nottinghamshire közelében egy karikagyűrű is a felszínre került, amelyről a British Museum szakértői megállapították, hogy 90-93 százalékos aranytartalommal bír. A kutatók szerint a lelet egy eljegyzési gyűrű lehet, de az sem kizárt, hogy az isteneknek szánt ajándékról van szó.

A kultusz alapja

A Lincolnshire-ben fellelt meztelen felsőtestű fiatalt ábrázoló, rézötvözet mellszoborról elképzelhető, hogy Antinoust, Hadrianus császár szeretőjét mintázza. Az üreges mellszobor a kutatók szerint egy bútorhoz tartozó díszítőelem lehetett. A kutatók még nem biztosak benne, hogy Antinoust jeleníti meg az alkotás, de a császár szeretőjéről készült egyéb ábrázolásokhoz való hasonlatosságából erre lehet következtetni.

Az i. sz. 117 és 138 között uralkodó, a birodalom erődítményrendszerét kialakító Hadrianus nyíltan vállalta másságát, amit az ókori Rómában nem néztek rossz szemmel, így az sem volt szokatlan, hogy a császárnak egy görög fiatalemberrel volt viszonya.

Amikor Antinous i. sz. 130-ban meghalt Egyiptomban, a császár igen nehezen viselte szeretője elvesztését és elrendelte istenítését. Az Antinous-kultusz az egész birodalomban elterjedt, szobrokat mintáztak a tiszteletére és egy várost is elneveztek róla a fáraók földjén.

John Pearce régész a LiveSciencenek elmondta: ha az újonnan fellelt szobor tényleg Antinoust ábrázolja, ez lenne a harmadik ismert példa Britanniából. A kultusz főként a Földközi-tenger túlpartján terjedt el, az északi provinciákból viszonylag kevés tárgyi emlék maradt fenn.

Erotikus felfedezés

Több olyan angliai lelet is van, amely a római művészet erotikus oldalát mutatja be. Az egyik legérdekesebb tárgy az az Észak-Yorkshire-ban megtalált rézötvözet késfogantyú, amely egy férfi és egy nő összeolvadását tárja a szemlélő elé.

„Nem ritka, hogy a római háztartásokból szexuális tartalmú ikonografikus tárgyak kerülnek elő” – mondta Pearce az interjúban, megemlítve, hogy a Pompeii-t betakaró hamu alól is nem egy ehhez hasonló falfestmény került már elő. Egy elmélet szerint ezeknek a szexuális aktivitást bemutató jeleneteknek apotropaikus hatalmat tulajdonítottak az ókorban, tehát egyfajta mágikus védelmet biztosítottak például a szemmel verés ellen.

A különös római leletek listájának egy másik, kissé merészebb tétele egy állati csontból faragott pénisz, amely két szárnyat – a római idők egyik legjellegzetesebb motívumát – is kapott. A harmadik különös lelet egy aranyból készült, üreges pénisz alakú tárgy. „A férfi nemi szerv birtoklójának társadalmi hovatartozásáról valószínűleg sokat elárul az 'eszköz' alapanyaga” – mondta Pearce.