A kommunizmus bűntetteit bemutató múzeum nyílik Pozsonyban

A múzeumot a Feltűnésmentes Hősök nevet viselő civil szervezet polgári kezdeményezés alapján, részben önerőből, részben szponzori adakozásból, állami támogatás nélkül hozta létre. Megalapításának célja a kommunista rendszer bűntetteinek bemutatása mellett az, hogy idővel dokumentálják a kommunista rendszer összes szlovákiai áldozatának nevét és a velük szemben elkövetett bűntetteket - mondta az állandó tárlat ötletgazdája, Frantisek Neupauer, a Feltűnésmentes Hősök Polgári Társulás és a Keresztény Intézetek Fóruma elnöke kedden az MTI-nek.

A kiállítás anyagát különböző tárgyak, fotók és könyvdokumentáció, valamint egykori szamizdat kiadványok képezik. Közülük sokat a kommunista rendszer által bebörtönzött vagy más módon üldözött áldozatoktól kapták.

"Van olyan írógépünk, amelyen szamizdat kiadványok készültek, de akadnak a bebörtönzöttek által készített különböző eszközök is. Egyikük-másikuk különösen megrendítő emléket hordoz, van például olyan, amelyet kenyérhéjból készített egy rab a jáchimovi uránbányában" - fejtette ki Frantisek Neupauer, aki korábban a kommunista titkosszolgálat aktáit dokumentáló Nemzeti Emlékezet Intézetének munkatársa volt.

Az állandó tárlaton bemutatott anyagok sorát folyamatosan bővíteni szeretnék, de egyelőre azt tartják a legfontosabbnak, hogy - a kelet-közép-európai országok közül utolsóként - Pozsonyban is sikerült létrehozni egy ilyen múzeumot.

"Nem volt könnyű és főleg nem volt rövid az idáig vezető út, szerencsére akadt segítség" - idézte fel a szervezet elnöke. Hozzátette, hogy az állandó tárlat a Szent Erzsébet Egészségügyi Magánfőiskola épületében, a pozsonyi elnöki palota tőszomszédságában kapott helyet az intézmény felajánlásának köszönhetően, amely szimbolikus egy euróért adja bérbe az épület egy részét.

A múzeum heti egy alkalommal már november második felétől megtekinthető, az ünnepélyes nyitást 2013 március 25-re, a kommunista karhatalom által szétvert úgynevezett gyertyás felvonulás huszonötödik évfordulójára tervezik. Az úgynevezett gyertyás felvonulás az 1968-as Prágai tavasz elfojtása utáni Csehszlovákiában a legjelentősebb megmozdulás volt a kommunista államhatalom ellen. 1988 márciusában a pozsonyi tüntetést vízágyúkkal és gumibotokkal verte szét a karhatalom.

A budapesti Terror Házához hasonló múzeum létrehozásának ötlete már nem sokkal a rendszerváltást követően felvetődött az akkori Csehszlovákiában. A múzeum létrehozását a Keresztény Intézetek Fóruma felhívása gyorsította fel, amelyet az utolsó csehszlovákiai politika foglyok szabadon bocsátásának 20. évfordulóján, 2010. november 25-én tettek közzé. Ezután egy évvel indult meg a múzeum létrehozását célzó párbeszéd a kulturális tárca, a Nemzeti Emlékezet Intézete és a Keresztény Intézetek Fóruma között, igaz, ez később megfeneklett.

A múzeum létrehozásának ügye idén a márciusi parlamenti választásokat követően került ismét elő, a baloldali Irány - Szociáldemokrácia (Smer-SD) alkotta kormány azonban anyagi okokra hivatkozva elzárkózott a terv kivitelezésétől, így azt végül különböző támogatásokból sikerült megvalósítani.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

ősz
Múlt-kor magazin 2018

• Több mint hétezer éves sajtkészítők nyomaira bukkantak Dalmáciában
• Széchenyi István apaszerepben
• Velünk evő középkor
• A történelem hét legrosszabb foglalkozása 
• II. András és IV. Béla
• A két Tisza
• Nellie Bly, az első száguldó riporter
• A zsibói Wesselényi-kastély
• Impresszumok forradalma