Befolyásos gyermekkirályok
2012. szeptember 24. 12:29
Szinte nincs olyan nép vagy civilizáció, amelynek történetében ne fordult volna elő, hogy a hatalom csúcsára a legitim utód gyermekkorában lépett fel. Míg azonban legtöbbjük régensként, gyámságban, befolyásos tanácsadókkal körülvéve tengette uralkodása idejének nagy részét egészen nagykorúvá válásáig, voltak olyanok is, akik már a 18. életévük betöltése előtt fontos törvényeket hoztak, sőt háborúztak is. Hat gyermekkirály, hat portré a legbefolyásosabb kiskorú uralkodók közül.
XIII. Ptolemaiosz
Az egyiptomi Ptolemaida-dinasztia sorrendben 13. uralkodója, XIII. Ptolemaiosz i.e. 51-ben, 11 vagy 12 évesen került hatalomra. Hamarosan azonban kénytelen volt azzal szembesülni, hogy nővére, Kleopátra beárnyékolja uralkodását. Apja halálakor mindössze tízesztendős volt, és nővérével, az akkor tizennyolc éves VII. Kleopátrával közösen uralkodott, akit egyiptomi szokás szerint feleségül vett.
A kiskorú királyt annak rendje és módja szerint befolyásuk alá vonták az udvar hírhedt kegyencei: Potheinosz, a kincstárnok, Theodotosz, a király nevelője és Akhillasz, a fővezér, akik elűzték Kleopátrát. VII. Kleopátra azonban nem hagyta annyiban a dolgot, s miután Szíriába menekült, sereget gyűjtött maga köré és betört Egyiptomba, polgárháborút kirobbantva a felek között. Ptolemaiosz szövetséget kötött a Julius Caesarral éppen hadban álló Pompeiusszal, aki a pharszaloszi csatát követően partra szállt, de – tanácsadói javaslatára – Ptolemaiosz meggyilkoltatta, amivel a Caesar előtti hódolatát akarta bizonyítani.
A terv zátonyra futott, s mikor Caesar Egyiptomba érkezett, arra kényszerítette a gyermekkirályt, hogy béküljön ki nővérével. XIII. Ptolemaiosz egyiptomi seregét végül Róma ellen vezette, de Caesar legyőzte őt; a híres csatában az alexandriai könyvtár is porrá égett. A kiskorú uralkodó állítólag menekülés közben a Nílusba fulladt.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
- Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
- 10 tény az Oszmán Birodalomról
- Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
- Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
- A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
- Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
- Előkerültek a mohácsi csata maradványai
- Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején
- Egész életét az elesettek megsegítésének szentelte Sztehlo Gábor 20:20
- Tárlatvezetéssel és koncertsorozattal várja az érdeklődőket a Kiscelli Múzeum minifesztiválja 15:05
- Évekig nem tudták, hová tűnt el egy egész zászlóalj 14:20
- Különleges, reneszánsz stílusú szobortöredék került elő Visegrádon 13:20
- Kétszer is száműzetésbe vonult Edvard Beneš, a csehszlovák állam második elnöke 09:50
- Hírhedt emberrablások – megjelent a Múlt-kor nyári száma 09:20
- Kijátszotta a szovjet légvédelmet és repülőjével leszállt Moszkvában a fiatal német pilóta 08:21
- A kártyázást és a táncolást is betiltotta Genfben a puritán életmódot követő Kálvin János tegnap